Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

A történeti család- és háztartásszerkezeti kutatások egyik legfontosabb feladata az egyes fogalmak jelentésének körülhatárolása, tartalmi meghatározása és következetes használatuk, elhatárolásuk, valamint hierarchiájuk megállapítása. A magyar történetírás, ahogy már korábban említettem, gyakran „háztartás" terminussal jelölte azt a korújkori összeírási egységet, amely tulajdonképpen a paraszti családi gazdaságnak lett volna megfeleltethető', és általában a családi gazdaság fejének tekintette az összeírásokban szereplő' jobbágyokat.

51 Veress Éva mindmáig nagyon helytálló és az újabbkori kutatásokra is irányadó megállapításának érvénye máig sem csökkent: „A termelő kisüzem, az általa eltartott háztartás, az ebben élő család fogalma a forrásokban [a 16-17. században] általában egy-egy jobbágy személyében jelenik meg, ezért elmosódik. Miután a valóságban is egybefonódott, tévesen bár, de zavartalanul behelyettesíthető egymással mindaddig, amíg e fogalmak gazdasági és társadalmi tartalmát nem határoztuk meg és nem tisztáztuk egymáshoz való viszonyukat."

52 A történeti család- és háztartásszerkezeti kutatások és a mikrotörténelem viszonylatában fontosnak tartom az egyes jól kidolgozott mikrotörténeti részelemzéseket, de mégis a vizsgált közösség egészének rekonstrukcióját tekintem alapnak a kvantitatív források felhasználásával. Itt nem pusztán az egyes jellemzőnek vélt, vagy tipikusnak ill. atipikusnak tartott esetek kiemelését és általánosítását tekintem elsődlegesnek a lokális társadalomra vonatkozóan, hanem az egész közösség egy vagy több konzisztens forrás segítségével történő jellemzését. Mikrotörténeti megközelítésen tehát nem egyszerűen a narratív források és a különböző kvalitatív források antropológiai mélységű elemzését értem - és a mikrotörténet mint különálló diszciplína felsőbbrendűségét, vagy kizárólagosságát sem látom indokoltnak -, hanem egy szükséges módszertani megközelítést, amely képes a száraz kvantitatív adatok értelmezésére, éppen a társadalmi rnikrostrukrúrák dinamikájának kvantitatív forrásokkal való követhetetlensége miatt.

53 Kvantifikáció és kvalitatív - ha úgy tetszik mikrotörténeti kamegosztás vizsgálatára és a családdal kapcsolatos fogalmak tisztázására 1. Tóth Z., 1971.65-117. sí Veress É., 1966. 289. 52 Veress É., 1966. 289-290. 53 Lásd még erre vonatkozóan Levi, G. 1998. 55. „Értelmetlen volna a mikrotörténelem és a makrotörténelem közötti ellentétet absztrakt fogalmakkal vitatni. Jo-