Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

egy jobbágygazda irányítása alatt állt-e, vagy osztatlan közös tulajdonban (telekközösség) volt.

31 Történészeink azonban sok esetben éppen e nagyobb gazdálkodási-termelési egységet nevezték háztartásnak, de ebben sem tekinthető mindegyikük következetesnek, így hosszú időn keresztül a terminológiai bizonytalanság állandósult a fogalmi tisztázás helyett. III. A magyarországi népességösszeírások és népszámlálások háztartás-fogalma Az országos adóösszeírások és az egyházi népességösszeírások mellett a 18. század második felétől kezdődően az osztrák abszolutizmus is lélekösszeírásokat rendelt el.

32 A számlálások fő indítéka a katonaköteles korú férfi népesség felmérése volt. Az 1777. évi császári pátens eredményeként minden família egy saját ívet kapott (Familienbogen), amelyen iriindenkinek, aki a famíliához tartozott, feltüntették a család- és keresztnevét egyaránt, családi állapotát, a férfiaknak a foglalkozását is. Ez a népszámlálás már előképe volt a II. József által 1784ben elrendelt népszámlálásnak, amelyet Magyarországon is végrehajtottak. A famíliát 1777-ben az egy kenyéren élők közösségeként határozták meg,

33 csakúgy, mint a II. József által elrendelt népszámlálási utasításban: „Egy Famíliához számláltatnak mind azok, és következésképpen azon egy Árkus Família táblájába irattatnak bé, valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyan azon egy Atyától, vagy Gazdától, Gazdaszszonytól, közönségesen egygyütt távláltatnak, és vetek egy Asztalon, kenyéren vágynak, akár ezek Házasok légyenek akár nem; e' szerint kiki valaki másokat táplál, a' Família Fejének tartassék..."

34 Thirring Gusztáv a modemkori csa/ád-fogalomból kiindulva helytelenítette a família megjelölés használatát, mert az megállapítása szerint voltaképpen a háztartást jelentette az első magyar népszámlálás végrehajtásakor. Az összeírok számos esetben több családot is összeírtak egy famíliában, amennyiben az egyes családfők a família fejével 31 Fél E. 1944., 1993. és Heilig B., 2000. 32 Az örökös tartományokban végrehajtott lélekösszeírásokat 1753-ban és 1754ben ún. Seelen-Consignation, majd 1770-ben már ún. Seelen-Beschreibung elnevezéssel illették. Lásd Ficker, A., 1870. 4-6. 33 Gürtler, A., 1909. 67-68. M Thirring G., 1938.150.