Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

egy kenyéren voltak. így tehát - írja Thirring - nem állapítható meg a családok száma, hisz az a famíliák számánál mindenképpen nagyobb kellett, hogy legyen.

35 Thirring kritikai észrevételében figyelmen kívül hagyta a család történeti fejlődését. A modern, szociológiai értelemben vett családot és az iparosodott területek családháztartását, mint fogyasztási és szocializációs egységet, nem lehet a preindusztriális társadalom családjával sem morfológiai, sem funkcionális tekintetben összehasonlítani. A legújabbkori család-fogalom csak a társadalmi szerkezet változásainak figyelembevételével érthető meg, és csak az iparosodás és a felgyorsult urbanizáció családszerkezetre gyakorolt hatásaival összhangban vizsgálható. A 18. századból szórványosan egyházi lélekösszeírások (Status Animarum) is maradtak fenn, amelyek közül azok, amelyekben a népességet házanként és személyenként is összeírták, alkalmasak a korabeli családi együttélési viszonyok áttekintésére. Többnyire ezek az összeírások is a família kategóriát használták, valószínűsíthetően hasonló tartalommal, rnint az állami összeírások.

36 Faragó Tamás a 18. század közepéről származó status animarumok adatait kiegészítette adóösszeírások és egyházi anyakönyvek adataival. Azokban az esetekben, ahol a háztartás határait nem lehetett pusztán a lélekösszeírásra támaszkodva megállapítani, e kiegészítő forrásokat is felhasználta. Azokat a családokat, amelyek az adóösszeírásban különálló adóegységet alkottak, külön háztartásnak tekintette, még elsőfokú rokoni kapcsolat esetén is. Faragó tehát ebből következően a gazdasági-termelési egységeket, a gazdaságokat nem különböztette meg a háztartásoktól. A /űraz7íű-fogalommal kapcsolatban óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon a 16-17. században vizsgált paraszti família és a 18. századi lélekösszeírások és népszámlálások família fogalma mennyiben feleltethető meg egymásnak? Egyelőre célszerűnek látszik továbbra is csak a paraszti háztartásokra szűkíteni a kérdés vizsgálatát. Azt kell elsősorban szemügyre vennünk, hogy a két különböző időszak for35 Thirring G., 1938. 27. „A népszámlálás végrehajtásáról kiadott utasítás az összeírásnak családonkénti felvételét írta elő, s a táblázatok tényleg mindenütt a családok (famíliák) számát tudakolták. Ellenben a lakások számára nincs rovat. Az összeírásnál kialakult felfogás azonban a család és a lakás fogalmát azonosnak vette, az összeíró közegek tényleg lakásról lakásra haladva, a lakásokban talált egyének öszszességét szorították bele a család fogalmába, mely ilyformán voltaképpen a háztartás fogalmának felelt meg." Thirring G., 1935. 5-6. 36 Faragó T., 1985. 20-23.