Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

körére, a házassághoz, vagy a végrendeletekhez felkért tanúkra, továbbá az egyének gazdasági jellegű személyi kapcsolataira is, a különböző' társas gazdasági vállalkozások, a hitelezó'k, az adósok vizsgálatával. „Az elemzés léptékének lecsökkentése tehát egyrészt a forrással szemben megfogalmazott kérdések sajátosságaival függ össze, másrészt azzal a meggyőződéssel, hogy a biografikus módszer (...) a történelmi és szociológiai kategóriák átgondolatlan alkalmazásával szemben újdonságot hozhat (dépaysement). Ez a módszer hozzásegíthet annak a gyakorlatnak a megértéséhez, amely az egyén és a társadalmi rendszer, illetve az egyéni döntések és a városi társadalmi rétegződés alakulása közötti interakciót vezérli."

20 A vizsgált egyének megválasztásához a kiindulópontot egy 1630-ból, Torino két kis városnegyedéről fennmaradt összeírás adja. (Az összeírás célja az volt, hogy felmérjék a torinói lakosság fegyverképes tagjait, illetve az egyes családok rendelkezésére álló élelem mennyiségét. Ezek mellett rögzítették az összeírt család minden tagjának foglalkozását, életkorát, földrajzi származási helyét, lakhelyét.) Az összeírásból Cerutti 25 családot szűrt ki, körülbelül nyolcvan személyt, akik hosszabb ideje - legalább a 16. század végétől - Torinóban laktak, és ezért a vizsgálathoz elegendő mennyiségű információ maradhatott fenn utánuk közjegyzői iratokban és az egyházi anyakönyvekben. Az egyéni életutak felrajzolásához ezt a két forráscsoportot használta fel. Az összeírásból kiszűrt családok azonban csak az elemzés tengelyéül szolgálnak, mert a vizsgálat kiterjed a gyermekeikre is, illetve mindazokra a személyekre, akik dokumentálható, komolyabb kapcsolatba léptek velük. Az elemzés tehát két generációt ölel fel, mintegy száz személy sorsát követi körülbelül 1590-től az 1630-as évekig terjedően. Az időhatárok megválasztásában a Daumard-féle kutatással éppen ellentétes elvek érvényesülnek: míg Daumard kifejezetten „normális" éveket javasolt a mintavételhez, Cerutti nem áll meg a háborúval és pestissel sújtott 1630-as évek elején. A járványok, háborúk során követett egyéni stratégiák hatással vannak a társadalmi identitás, a társadalmi csoportok alakulására, ezért a kutatás fő kérdésének megválaszolása érdekében nem hagyhatók figyelmen kívül. Cerutti, miután rekonstruálta az életpályákat, kapcsolathálókat, három család két generációjának történetét mutatja be, és az ő sorsukon keresztül ismerteti a társadalmi rétegződést befolyásoló tényezők 20 uo. 46.