Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

ség öröklődése, milyen gyakorisággal változtatták foglalkozásukat a városlakók, szerveződtek - e stabil társadalmi csoportok, vagy lakóhely szerinti tömörülések, utcák, városnegyedek az azonos foglalkozás alapján. A kutató lehetőségeit és módszerének kialakítását a forrásadottságok is befolyásolták: a 16-17. századi Torinora vonatkozóan csak néhány igen részleges összeírás maradt fenn a városi kereskedőkről és kézművesekről. Elemzésük eredményei egybecsengenek a városi társadalom korabeli ábrázolásaiból, illetve a céhek megalakulásának kronológiájából kibontakozó képpel: a „munka nyelvezete" nem tűnik meghatározónak, egy mesterség tartós űzése nem tűnik jellemzőnek, és a város topográfiájában nem az azonos foglalkozás, hanem jóval inkább a közös földrajzi származás jelenik meg. Mindezek tükrében tüzetesebben meg kell tehát vizsgálni mindazokat a tényezőket, amelyek a társadalmi rétegződést alakítják, mert ezek együttesének figyelembevételével jelölhető ki a foglalkozás jelentősége, illetve így kaphatunk magyarázatot arra, hogy az azonos mesterség a társadalmi csoportok formálódásában miért nem mutatkozik döntő elemnek legalább is a 17. század második feléig. A lehetséges megoldásokat mérlegelve felmerül a házassági kapcsolatok, vagy a végrendeletek tömeges elemzésének módszere, Cerutti azonban egyiket sem ítélte célravezetőnek: bár mindkettő érdekes lehet a foglalkozás jelentőségének tanulmányozása szempontjából, kizárólag ezek elemzése azonban túlságosan leszűkítené a vizsgálatot, hiszen a kutatás adott szakaszában a csoportformáló tényezők együttesét kell feltérképezni. A társadalmi rétegződés szempontjából a szakirodalom jelentős része szerint döntő jelentőségű házassági kötelékek elemzéséről Cerutti külön is megjegyzi, hogy ezzel az eljárással ugyan viszonylag széles körű mintát lehet vizsgálni, a házassági stratégiákkal azonban csak az életciklus egyetlen pillanatához kapcsolódó döntést vüágíthatunk meg. Ha a társadalmi szereplők más helyzetekben, életszakaszokban követett stratégiáit nem vesszük figyelembe, a házassági kapcsolatok jelentését, a mögöttük álló döntést motiváló tényezőket is félreérthetjük. Ezek után választja Cerutti azt a megoldást, hogy a kutatás léptékének radikális leszűkítésével nem az egész várost, hanem csak a városlakók egy kis csoportját elemzi az egyéni életpályák lehető legteljesebb körű rekonstruálásával. A vizsgálat kiterjed a foglalkozás és a lakóhely megválasztására, a házassági kapcsolatokra, a keresztszülők