Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

tették így meg első ízben. Az 1. táblázat segítségével az is jól látható, hogy az 1910. évi naptárral kezdődő szakaszban kerültek be e panteonba leginkább a nem munkásmozgalminak tekinthető „forradalmár" alkotók. Érdemes még megvizsgálni e 43 személyt azon szempontokból, hogy mikor éltek s hogy mely néphez tartoztak. Az első vonatkozásban: ha, tekintettel arra, hogy a méltatotfak jelentős részben 19-20. századi forradalmárok, határvonalat húzunk 1700-nál, kiderül: a 43 személyből csak 5 (Columbus, Galilei, Morus, Newton, Voltaire) született 1700 előtt, a többiek mind ez után: tehát a naptárak összeállítói szinte kizárólag a 18-20. század alakjai közül válogattak. Ebben persze szerepet játszhatott az is, hogy a korábban élt „forradalmárok", pl. a pártirodalomban többször is méltatott Dózsa György születési dátumát nem ismerték,

11 s így őket ezen eljárással nem lehetett megörökíteni a naptárakban. Érdekesebb a második kérdésre adott válasz, ha a 43 személyt magyar-nem magyar szembeállításban vizsgáljuk: mindössze 3 magyar szerepel köztük: Frankel Leó, Martinovics és Petőfi.

12 Összegezve e 43 személy méltatásainak elemzését, megállapíthatjuk: e naptárak elsősorban a 18-20. század külföldi forradalmár, munkásmozgalmi alakjait örökítették meg így, ugyanakkor rendszeresen megemlékeztek „forradalmár" művészekről, tudósokról is: minden bizonnyal a megcélzott olvasóközönség forradalmi, szocialista, internacionalista szellemű s egyben a tudomány és a művészet fontosságát hangsúlyozó nevelése jegyében. Érdemes (ezúttal persze csak néhány esetben) azt is megvizsgálni, hogy az egyes kiemelten kezelt történelmi személyiségeket miért, milyen érdemeikért méltatták a szociáldemokraták. E vizsgálatnál arra törekedtem, hogy valamilyen szociáldemokrata kiadványban (pl. Népszava, brosúrák, stb.) olyan hosszabb-rövidebb méltatást találjak az egyes személyekről, amelyek, megjelenésük időpontját tekintve, közel vannak ahhoz az évhez, amikor az illetőket először örökítették meg születési és halálozási dátumukkal a naptárban. — Marxot már az 1896. évre kiadott Népszava-naptárban méltatták így; a Népszava egyik 1895-ös írása „eszméink egyik legfőbb és legtudományosabb 11 Ld. pl. Zaka Lajos írását Dózsa Györgyről: „Születéséről és ifjúságáról hiányos adatok állanak a történelem rendelkezésére, és csak azt tudjuk, hogy körülbelül 1470 táján született Dalnok erdélyi községben". (Zaka Lajos: Dózsa György. Népszava Naptár. 1897. Bp. 1896.11.) 12 További ilyen jellegű csoportosításoknak nem láttam értelmét.