Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

gyökerező összetartozás következménye. Boltanski szerint is a technikai munkamegosztás meghatározza a társadalmi csoportok alakulását, de csak közvetetten. A csoportképződés folyamatai egy saját társadalmi-politikai térben zajlanak. A technikai munkamegosztás még egy szabad játékteret hagy a csoportképződés számára, ahol az érdekeltek küzdelmeiben formálódnak és rögzülnek a társadalmi csoportok reprezentációi. E sajátos tétekért folyó küzdelmeknek pedig megvan a maga története. Egy társadalmi reprezentáció kialakulását elemzi Simona Cerutti is könyvében, sokban támaszkodva Boltanski munkájára, de kérdésfeltevését társadalomtörténeti összefüggésekben megközelítve. A szóban forgó társadalmi reprezentáció a városi lakosság céhes szerveződése, a szakmák céhekbe tömörülése. Torinóban a 16. század végén újraalakultak a céhek, de a 18. század elejéig nem játszottak lényeges szerepet, 1730 körül viszont hirtelen mintegy berobbannak a nyilvánosságba, részeseivé válnak a nyilvános ceremóniáknak (pl.: az udvar bevonulása a városba), s ezzel együtt taglétszámuk is megnő. Cerutti a választ arra keresi, miért vált pont a 18. század elején a városi társadalom reprezentációjának központi elemévé a foglalkozás. De elemzése nemcsak a reprezentációk szintjén mozog. Arra is kíváncsi, miért csatlakoztak hirtelen olyan sokan a szakmai szervezetekhez, miért voltak hajlandóak az emberek a 18. század elején ezekbe többféle értelemben is invesztálni (anyagilag éppen úgy, mint pszichikailag magukat elkötelezve). E kérdések vizsgálata céljából Torino társadalmának kívülről történő klasszifikációja fel sem merülhet, hiszen a kérdés éppen a rétegződés saját logikájára vonatkozik. A szokásos foglalkozásszerkezeti, vagy arra alapuló más változókkal is kiegészített osztályozás azért sem jöhet szóba, mert Cerutti éppen azt akarja megmutatni, hogyan vált egy adott történelmi időpontban a foglalkozási beosztás a „rétegződés idiómájává".

8 A foglalkozás szerkezeti klasszifikáció csak egy a lehetséges reprezentációk közül. De nem járható út a társadalmi reprezentáció korabeli szókészletének egyszerű átvétele sem. A kérdés éppen az, hogyan alakul ez a szókészlet, milyen politikai és társadalmi folyamatokban változik. Ceruttit az a folyamat érdekli, amelyben éppen az 8 S. Cerutti, i.m. 16.