Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

gáljuk, felfedezhetünk kulturális mintákat, ha a sorokat olvassuk, felfedezhetjük, hogy egy-egy jelenségnek milyen variációi létezhetnek a különböző' társadalmakban. Megállapíthatjuk a kulturális minták összevetéséből, hogy mely társadalmak hasonlítanak egymáshoz, illetve, hogy az egyes kulturális jelenségek milyen más kulturális jelenséggel (jelenségekkel) vannak összefüggésben. Berliner Sárkány Mihály észrevételezése szerint nem vizsgálja a jelenségek idődimenzióját, illetve az egyes jelenségek keletkezésének és megszűnésének mechanizmusát és a kulturális jelenségek osztályozási problémáit.

23 Geertz Bali-szigeten végzett terepmunkája viszont bizonyította, hogy ezek a tényezők nem egy-egy közösséget határolnak el egymástól, hanem ezek a tényezők különböző szinteken, de mindig más- és más populációt fednek le. Mást határolnak körül a házassági szokások, máshol húzódnak a gazdasági, a politikai a közigazgatási határok és a földrajzi határok. A közösség meghatározása épp ezért igen bizonytalanná vált. Egy-egy közösség üyen értelemben nemritkán csak a kutató elképzelésében létezett, talán a valóságban sohasem.

24 A hatvanas-hetvenes években tehát kibontakozott az antropologizáló történetírásban és a történeti eseményeket is feldolgozó antropológiában egy olyan irányzat, melynek középpontjában egy jól körülírt, történeti korszakhatárokkal lehatárolt közösség állt. A korszak kutatói megpróbálták körülhatárolni a közösség fogalmát. Ez a kísérlet együtt járt azzal, hogy a „közösség" fogalma egyre konkrétabb lett, vagyis egyre „szűkebb" keretek közé szorult. A nagy nemzeti történelmek helyett a „kis" és egyre „kisebb" közösségek kerültek a fókuszba. Alan Macfarlane a közösségtamümányok kritikájaként a következő megállapításokat tette. A közösségtanulmányok egymással összehasonlíthatatlanok, összevethetetlenek, a közösségtanulmányok módszereinek tanulságai, a rrdkroszintű elemzések nem járulnak hozzá a „nagytársadalmak", a „komplex társadalmak" működésének megértéséhez. A klasszikus közösségtanulmányok általában a földrajzilag, helyileg is körülírható közösségekkel, rnint egységes és zárt rendszerekkel 23 Berliner, J.: The Feet of the Natives are Large: An Essay on Anthropology by an Economist. Current Anthropology, 1962. 47-77. Ismerteti: Sárkány Mihály: Vágyak és választások. Újabb észrevételek Niedermüller Péter „A néprajztudomány válaszútjai, avagy a kultúrakutatás elméleti dilemmái" c. írásához." BUKSZ 1990. 3. szám (ősz) 293. 24 Geertz, Clifford: Form and Variation in Balinese Village Structure. American Anthropologist. 61.1959.