Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
foglalkoztak. A közösségek közti határokat azonban nehéz meghúzni, az ún. „kemény" határvonalról pedig értelmetlen beszélni. A részvevő megfigyelés technikája mellett alkalmazott terepmunka-technikák cenzus, kérdőív, személyes interjúk - hatására gyakran a nem nyugati társadalmat a nyugati típusú atomisztikus, individualista és magasan mobilizált társadalmaknak megfelelő minták szerint írták le az antropológusok. A „városban" élő szociálantropológus kérdőívet és cenzust használt a Tikópiában élők között, vagy a nuereknél, az ott jellemző közvetlen személyes kapcsolattartás viszont lehet, hogy létre sem jött az antropológus és az „adatközlő" között. A korai közösségtanulmányok struktmalista-funkcionalista elemzései nem voltak mentesek az „etnocentrizmustól", illetve amit Bierstadt „temporocentrizmusnak" nevezett, vagyis, hogy minden kutató az éppen aktuális tudományos hiedelemrendszerek foglya is egyben. 25 A közösség, mint hálózat Ezek a problémák és kérdőjelek mellett azonban feltűnt egy fogalom, ami igen hamar nagy népszerűségre tett szert. Eric Wolf az ötvenes években használta először a közösséggel kapcsolatban a hálózat, szövet vagyis a „web" kifejezést. Ezt az akkor újszerű fogalmat később a „network" kifejezés váltotta fel, és amely a szociálantropológia egyik kulcsszavává vált. Wolf szerint a közösségekre, rnint önmagukat alakító és integráló rendszerekre kell tekinteni, melyek saját törvényeik szerint működnek. A közösség tulajdonképpen nem más, mint a csoportkapcsolatok hálózata (web of group relations). 26 Újra fellendült a rokonsági rendszerek, a gazdasági, társadalmi kapcsolatok kutatása is. Az ehhez kapcsolódó „network anaysis" módszer pedig mind a mai napig az antropológiai tankönyvek egyik legfontosabb fejezetében kerül bemutatásra. A rokonsági rendszerek feltárásával összefüggésben a kapcsolatháló-elemzéseknek két fontosabb változatát dolgozták ki. Az egyik az általános, a másik a személyes vagy EGO-centrikus kapcsolatháló elemzés. Ekkor alakult ki a biometria, az egyéni és a kollektív biográfia vagy másnéven prozopográfia módszere is. 27 25 Macfarlane-Harrison-Jardine: i. m. 14-16. 26 Wolf, Eric: Aspect of Group Relations in a Complex Society. American Anthropologist. 58. (Dec, 1956.) 1065. 27 Az antropológiában alkalmazott biometriai, biográfiai kutatásokról lásd: Pelto, Pertii: Anthropological Research. The Structure of Inquiry. Harper and Row: New York, 1970. 59-61. Barnard, Alan-Good, Anthony: the Research Practicies in Study of
