Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

ropológusokat arra tanítja tapasztalatuk, hogy a helyi közösség tagjai általában úgy tekintik a közösséget, mint egy kiterjedt háztartást; noha éppilyen joggal mondhatnánk, hogy úgy tekintik a háztartást, rnint a helyi közösség lekicsinyített változatát. Az antropológus mindkét esetben azt tapasztalja, hogy a közös háztartásban élő csoportnak s más csoportokkal tartott kapcsolatainak vizsgálata során egyszersmind mintegy modellszerűen tanulmányozza a helyi közösség struktúráját és kapcsolatait más helyi közösségekkel."

20 Egy másik antropolóus, Cambell a gazdasági kapcsolatok, a földművelési struktúrák, a házasodási, háztartási kapcsolatok területileg is körülírható rendszerei mellett a szokások, rítusok, kultúrák és nyelvek, akár dialektusként is megragadható jelenségéről beszélt. Campbell tehát elsősorban a hasonlóságokra figyelt.

21 Ezzel ellentétben Skinner kínai terepmunkája során arra jött rá, hogy a hasonlóságok mellett a különbségeknek is közösségalkotó szerepe lehet. Skinner a hagyományos társadalmak jellegzetességeit próbálta kínai terepmunkája során tanulmányozni. Szerinte a kultúrák és népcsoportok egymástól elválasztó különbségeinek és hasonlóságainak feltárása után lehet a közösségeket jellegzetességeikkel megragadni. A közösségek a különböző szokások, személyes kapcsolatok, nyelvi és kulturális dialektusok mentén válnak szét egymástól. Minél több kritériumot veszünk számba, annál finomabban határolhatók el egymástól a különböző közösségek. Az eltérő közösségek a különbségek mátrixba rendezett rendszere mentén válnak el egymástól a kutatói munka eredményeként.

22 Hasonló mátrixot alkalmazott Berliner, aki szerint az antropológiai terepmunka adatait táblázatba foglalhatjuk úgy, hogy az oszlopokba az egyes társadalmakat, a sorokba az egyes társadalmak kulturális összetevőit tetszés szerinti bontásban ábrázolhatjuk. Szerinte az így megkapott táblázat segítséget nyújthat az összefüggések, a hasonlóságok és a különbségek megtalálásához. Ha az oszlopokat vizsmus és ostal megnevezések) írt elemzést Le Roy Ladurie munkájában: i. m. 50-104. Érdemes továbbá kiemelni általában a történeti demográfusok háztartásszerkezeti vizsgálatait: Faragó Tamás: Háztartás, család, rokonság Jegyzetek a legújabb családés rokonságkutatási eredmények kapcsán. Ethnographia, XCIV 1983. 2. sz. 216-254. 20 Leach: Szociálantropológia. 117-118. 21 Campbell, J.: Honour, Family and Patronage. Oxford, 1964. 22 Skinner, G. W.: Marketing and Social Structure in China. Journal of Asian Studies, 24. Nov. 1964. - Feb-May., 1965.