Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
dományágak más-más feltételrendszer mentén határozták meg, hozták létre a maguk közösségdefinícióját. A első három fent vázolt problémakör mentén más-más definíciót alkotott az állatok viselkedésével is foglalkozó ökológia, etológia, a külső és belső tulajdonságokkal foglalkozó genetika, demográfia, másként alkotta meg a maga „közösség-definícióját" a szociológia, a szociálantropológia, és az elmúlt, nem létező korok problémájával megfejelve a régészet és a történettudomány. 7 Történészek, antropológusok, etnológusok, etnográfusok kezdtek kisebb-nagyobb közösségek történetével foglalkozni. Ennek megfelelően a „történelem" is több szintre tagolódott, az időbeli kategóriák mellett (őskor, ókor, középkor, kora újkor, újkor története) mellett térbelileg lehatárolták kutatásai mezejét (világtörténetről, nemzetek, országok, tartományok történetéről, város-, hely-, családtörténetről, egy-egy híresebb vagy kevésbé híres ember élettörténetéről, a mindennapok és az ünnepek történetéről kezdtek műfajilag is körülhatárol tan írni. A kimondottan „közösségtanulmányok" 20. századi kialakulásával egyidőben egyre jobban körülhatárolódott a közösség létszáma, nagysága illetve történetük időszaka is. Néhány példa a 20. század eleji történészek és antropológusok által tanulmányozott közösségekről. Lynds 11 és 35 ezer főről írta várostörténeti könyvét az angliai Middletownról. Banbury 19 ezer fővel számolt, amikor Yenkee City városról írt. Banbury 3-18 fős teammel dolgozott a terepen, így 1 kutatóra több, mint 1000 fő jutott. Edmond Leach a 300 ezres fős kacsin népességből végeredményben csak 500 főről írt. Raymond Firth tikópiai terepmunkáján 1200 főt tanulmányozott. Pitt Rivers andalúziai terepmunkáján 2000 főről, Evans Prittchard pedig a 200 ezres nuer közösségről írt monográfiát. 8 7 A definíciókat említi Bell, C-Newby, H.: Community study. 1971. 27. p. Az ökológia, etológia, genetika, demográfia és statisztika „populációkkal" számol. A szociológia, szociálantropológia „társiasságról", „társulásról" vagy a nehezen körülírható „tömegről" ír. A régészet „régészeti kultúrákat", a történet- valamint a néprajztudomány „tradicionális társadalmakat" említ akkor, amikor közösségekről ír. 8 Firth, Raymond: We, the Tikopia.: A Sociological Study of Kinship in Primitive Polynesia. Allen and Unwin: London, 1936.; Pitt-Rivers, Julian A.: The People of the Sierra. 1954 1 , Chicago, 1971 2 . Evans-Pritchard, E.E.: The Nuer. A description of the Modes of Livelyhood and Political Institutions of a Nilotic Peoples. Clarendon: Oxford, 1940 1 . 1947 2 110. Leach, E. R.: Political Systems of Highland Burma: A Study ofKachin Social Structure. Bell and Sons: London, 1954. 3. Lynds és Banbury adatait lásd: Bell-Newby, i. m. 85., 101., 106. valamint Macfarlane-Harrison-Jardine, i. m. 6.
