Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

helyzet kialakulásában.

3 Mindemellett fontos tényező az is e térség helyzetének alakulásában, hogy az ötvenes és a hatvanas években olyan koncepció létezett, amely szerint több itt található településen „semmilyen fejlesztést nem kívántak engedélyezni, ... mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak."

4 Ugyanakkor a szlovákiai terület az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, („Legnagyobb fokú az urbanizálódás a kassai és a pozsonyi járásban.")

5 illetve annak árnyékában található, és az itt lévő falvak nem vesztették el vonzásközpontjaikat sem. A határ átjárhatatlansága, a rossz kapcsolat természetesen egyik félnek sem kedvezett, melyekre az eddigi részleges kutatási eredmények is következtetni engednek, de nem egyformán hatottak a két ország határvidékének társadalmára. Martinez a határvidékek kapcsolatrendszerének 4 modellje közül (1. az elidegenített, 2. az egymás mellett létező, 3. az együttműködő, 4. az egyenjogúságot biztosító, vagy integrált) ez a terület talán az egymás mellett létező csoportba tartozik.

6 Az államhatámak inkább az elválasztó funkciója érvényesült a múltban is, és sajnos napjainkban is. Pedig „az államhatár egyben az állami impérium gyakorlásának a határa is, de emellett nemcsak elválasztó vonal két állam között, hanem érintkezési felületet is képez."

7 A társadalom A 105 település közül a háztartásokat érintő kérdőíves felvételezést a vizsgálati területen lévő két városban: Szepsiben és Tornaiján nem lett elvégezve, mivel ebből a szempontból kifejezetten a falusi térségre irányult a figyelem. Természetesen a komplex vizsgálatban jelen vannak ezek a városok is, szerepük meghatározó az itt fekvő községek életében. 765 háztartás lett felmérve, 409 Magyarországon, 356 Szlovákiában. Nem valószínűségi mintavételezés alkalmazásával, Szlovákiában a valószínűségi mintavételezésre mód sem lett volna az adatok hozzáférhetetlensége miatt. A megkérdezettek 41%-a nő, 59%-a férfi. 15%-uk hajadon vagy nőtlen, 67%-uk házas, 14%-uk özvegy, 3%-uk elvált. A kérdőívek rá3 Tiner T., 1983. 4 Hajdú Z., 1992. s Veresik, J., 1975. 6 Martinez, O. J., 1994/b. 7 Kovács Z., 1990.