Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

kérdeztek azokra a személyekre is, akik a megkérdezettekkel egy háztartásban érnek, így el lehetett készíteni egy ún. csonka korfát az érintett megkérdezettek köréből. (Azért csonka, mert a kiskorú gyermekeket ez a kérdéskör nem érintette.) (2. ábra.) 2. ábra A megkérdezett háztartásokban élők korfája Férfiak Nők 70 év felett 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év 45-49 év 40-44 év 35-39 év 30-34 év 25-29 év 20-24 év 19 év alatt 160 120 80 40 0 40 80 120 160 20 éves kortól nézve a korfa tükrözi a népesség korösszetételét és a nemek arányát is. Látható a különbség: míg a magyarországi falvakban érzékelhető a fiatal korosztály alacsony aránya, a hetven év feletti nők magas száma, addig a szlovákiai településeken élők korfáját tanulmányozva látható a reprodukcióra képes korosztály magas száma, és az öregedés sem olyan nagy mértékű, mint a magyarországi térségben. (3-4. ábra) Az iskolai és a szakképzettséget tekintve összességében a szlovákiai területen kedvezőbb a helyzet, kisebb az aránya a szakképesítéssel nem rendelkezőknek, magasabb az aránya az érettségizetteknek ill. a szellemi dolgozóknak. A főiskolát, egyetemet végzettek viszont valamivel többen vannak a magyarországi területen, melynek hátterében az állhat, hogy a szlovák területen megkérdezettek többsége magyar anyanyelvű és gyermekeiket is magyar iskolába járatták, ám magyar nyelvű felsőoktatási intézmény egész Szlovákiában nagyon kevés, s mivel az itt élők gyermekei magyarul tanultak, a szlovák