Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

hez tartoznak. Nagyon meglepő volt számomra az a tény, hogy az alsó rétegek hozzátartozói is - napszámosok, munkások, kiskereskedők, kézművesek, segédek - legalább házrészek és szőlőhegyek tulajdonosai voltak. Haláleset után a hátramaradottak sokszor eladták a tulajdont, hogy a keletkezett költségeket állni tudják. Az 1880-as években a filoxéra miatt a szőlő erősen veszített az értékéből. Feltűnő volt továbbá az alsó rétegeken belüli nagyfokú mobilitás. Ez ugyanúgy vonatkozik a családi helyzetre, mint a különböző tevékenységek gyakori változására is. A családi helyzet változása alatt értem a gyakori új házasságkötéseket, a gyerekek - nem mindig árvák felnövését rokonoknál, keresztszülőknél, az özvegyasszony gyakori költözését gyerekéhez, menyéhez vagy vejéhez stb. A szükség kényszerítette az embereket gyakori foglalkozásváltásra is: a napszámosi, a segédmunkási, a kiskereskedői, a kiskézmüipari munkáktól és a kisterületi mezőgazdaságtól a koldulásig vagy az igazi munkanélküliségig terjedt ez a kör. Nem lehetne ennél nagyobb az ellentét egy olyan munkássággal szemben, amely az iparvidékekre letelepedik, több generáción keresztül egy gyárhoz van kötve, és így, lassan, sajátos szervezeti, életmódbeli és öntudatossági formákat fejleszt ki. Ami Miskolcot és Diósgyőrt illeti, a mi kutatásunk időszakában, egy ilyen réteg, az egész munkássághoz mérve, még kivételnek számít. 123 eset tanulmányozása a lakosság vallási és társadalmi szempontú tagolásáról érdekes megállapításokat tesz lehetővé. Egyrészt azért, mert Miskolc város felekezetileg gazdag társadalmában minden felekezet tagja megtalálható az egyes társadalmi rétegekben. Másrészt egyes vallások gyakorisága bizonyos lakossági csoportokban megfigyelhető. Zsidók és legtöbbször német származású, evangélikus keresztények között gyakrabban találhatóak olyan foglalkozások, rnint kereskedő, önálló és a szabad szakmák - művész, orvos, jogász. A lakosság nagy csoportjai - a katolikusok és a reformátusok - az alsó rétegek nagyobb részét is alkotják, bár összefoglalásom még jelenleg ideiglenes. A munkások számának növekedése Diósgyőrben, Miskolcon és a környékben jelentékeny a kutatott időszakban. De az alsó- és a középréteg alsó részéhez tartozó, többi hagyományos csoportok megmaradnak. Nem könnyen állapítható meg sajátos formák kialakulása a mindennapi életre, a szervezésre, az ünnepelésre, a szabadidőre vagy a konfliktusok megoldására vonatkozóan. Annál jobban feltűnik néhány vonás, amire hivatkozva befejezetlenségről vagy félbeszakítottságról lehetne beszélni, ha a munkásság kialakulásának