Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

folyamatát nézzük, ahogyan Berend és Ránki Magyarország modernizálásáról és iparosításáról írva ezt megállapították. A következő' pontokra gondolok: az erős függőség az államtól, éppen a munkások szervezésében is, de egyúttal az erős függőség a konjunkturális fejlődéstől is. Tehát egy olyan munkásságról lenne itt szó, amely részben „eltűnik", amikor a gazdasági helyzet nem kedvező. Mindez összefüggésben van az olyan helységek relatív kis létszámával és elszigetelt jellegével, ahonnan a munkásság nagy menynyiségben verbuválódik. Egy másik pont a kézműipar és a mezőgazdaság fontos szerepe. A társadalom valóban erélyes átalakítása, ami az emberek életére is hatással van, csak részben történt meg ebben az időszakban. Természetesen ezzel az értékeléssel még a nyugat-európai fejlődésű orientációhoz viszonyulunk. Azzal a tézissel szeretném befejezni az előadásomat , hogy a társadalom intenzív átalakulása, teljesen más körülmények között, talán csak a második világháború után történt meg. Ez egy további ok lenne arra, hogy Magyarország fejlődését kevésbé mérjük a nyugat-európai demokráciákhoz, hanem inkább önálló fejlődési formákat keressünk.