Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

szintén jelentős az életkorbeli különbség, a nőtlenek 23-24, míg a házasok átlag 40 év körüliek. A városokban munkát vállaló nőkről is rendelkezünk némi adattal. A Szentesen szolgálói és szobalányi feladatokat ellátó 52 nő átlagéletkora 20 év, és általában Csongrád megyeiek . Életkorukból is kikövetkeztethető, hogy a családalapítás előtti időszakot töltötték távol lakóhelyüktől. Ezen két terület önkényes kiemelése is azt mutatja, hogy a korabeli népszámlálások adatainál jóval részletesebb elemzésre nyílik lehetőség. Ezt természetesen jelentősen befolyásolhatja a vándorlási célterület lakóinak életmódja, hiszen az „idegen" munkaerő megjelenése a fogadó vidéket alapvetően nem változtatta meg. Ennek a viszonylag alacsony létszám mellett az az alapvető oka, hogy a munkavállalás egyénenként történt, a későbbi „banda rendszer" jellemzői ekkor még nem fedezhetőek fel. Az iratanyag által nyújtott lehetőségek tehát jelentősen meghaladják a szakirodalom nyújtotta eddigi összefoglalásokat, és bővíthetik a 19. század utolsó harmadának belső migrációjáról alkotott ismereteinket.