Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
MICHAEL SCHOCK Mindennapi élet és a gyári munkások. Miskolc város és környékének példája 1870-1910 Mikrotörténettel itt csak részben foglalkozom. A mindennapok történelme körülbelül 15 év óta fokozódó figyelemben részesül Németországban. Ez a történetírás egy új mintája, amely a kultúrtörténet alkotórészének tekinthető. A kultúrtörténethez a mikrotörténet, a családtörténet és más irányzatok is tartoznak. Ezen új szemléletmódok képviselői tudatosan felléptek Németországban a társadalomtörténet és a modernizációs teóriák és azon igény ellen, hogy a társadalmat teljességében kell felfogni és leírni. Tekintettel arra, hogy a témám a regionális társadalomtörténet és a munkások mindennapi életének történeti jellegű vizsgálatához tartozik, ezért előadásom első részében igyekszem megmagyarázni azt a szempontomat, miszerint a mindennapok története - kultúrtörténeti értelemben - a társadalomtörténetlel összeköthető. Ezt követően a magyarországi kutatások helyzetét próbálom áttekinteni, egyrészt a társadalom és a mindennapok történetére, másrészt Miskolc városra és környékére koncentrálva. Előadásom utolsó részében a munkásokra vonatkozó kutatásaim eredményeiről szeretnék beszámolni. Mindennapok története a társadalomtörténet és a kultúrtörténet között A mindennapok története figyelmet kelt manapság egy új történetírási módszer alkotórészeként, ami Németországban kultúrtörténet név alatt jelenik meg és szaporodó vitákat kelt. A kultúrtörténet, mint alulról, belülről kiinduló történelem, részben szemben áll az ún. történeti társadalomtudománnyal. A társadalomtörténet, ahogy a történeti társadalomtudományt röviden nevezik, Jürgen Kocka szerint egyrészt mint szociális struktúrákkal és folyamatokkal foglalkozó résztudomány, másrészt - túlnyomóan - egész társadalmak történelmét jelenti. Az utóbbi szemléletmód, a társadalmi viszonyok hangsúlyozása mellett, a gazdaságot, a politikát és a kultúrát is magában foglalja. 1 1 Jürgen Kocka: Sozialgeschichte im internationalen Überblick. Darmstadt, 1989. 2-3.
