Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
patáról volt szó. A kecskeméti felső' járásban az összesen 81 főből 27, ezek közül a „dohányos" megjelöléssel illetett 42 főből csak 15 érkezett a születési helyéről. 8 Mindezekből levonható lenne egy olyan következtetés, amely szerint a társadalmi mobüitás szinte csak a munkához kötődik. A születési hely automatikusan illetőségi ill. származási hellyé válik, ahonnan a lakosok csak a munka hónapjaiban távoznak el, majd a rossz idő beköszöntével vagy szerződésük lejártával visszatérnek községükbe. Ezt a tételünket azonban megcáfolhatja egy másik adatsor, amely szerint az idegen munkavállalók 30-50%-a legalább 3 éve ugyanabban a községben vagy városban dolgozik, de hivatalos lakhelyváltoztatás nem történt. Nem tudható azonban, hogy ez a munka teljes éveket, vagy visszatérő rendszerességgel csak bizonyos hónapokat jelenthet-e. Az adatokból jól kimutatható a munkaerő-vándorlás észak-déli iránya, de ebben az esetben is jelentős különbségek fedezhetőek fel az országrészek között. Míg pl. a felvidéki megyékből a déli országhatárig is eljutottak, Bács-Bodrogban szinte csak a megyén belüli mozgás mutatható ki. Elemezhető a városok, vagy egy konkrét foglalkozáshoz köthető terület vonzáskörzete és a kibocsátó illetve fogadó települések lakosságszáma közötti összefüggés. Életkor A vidék-város összehasonlítása az idegen munkavállalók átlagéletkorát tekintve nem mutat jelentős eltéréseket (30,9 illetve 31,6 év), de belső összetevőiket tekintve számottevőek a különbségek. A községekben elsősorban az eltérő foglalkozásúakat tekintve nagy a differencia (pl. a „kocsis"-ok átlagban 15-18 évvel fiatalabbak a „napszámos"-oknál), míg a városokban a szakmákon belül is nagy az eltérés a mesterek és a segédek között. A városokban rendkívül széles a szakmát tanuló iparos legények rétege, lényegesen kisebb a 20-35 év közötti korosztály, az idősebbek pedig itt is a városokat körülvevő földeken mezőgazdasági munkával (állattenyésztéssel, földműveléssel) foglalkoznak. A községekben a „szolga" minősítésűek a legfiatalabbak, míg a napszámosok és az állatokkal foglalkozók (pl. juhász, gulyás) átlagéletkora általában meghaladja a 40 évet. A családi állapotot tekintve 8 uo.