Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

adatokat gyűjtötte össze, így szinte egyik szempontból sem vizsgálható egyszerre valamennyi munkavállaló. De jelentős száma miatt elemezhető a származási hely, az életkor, a vallás, a foglalkozás, a családi állapot, a szolgálati idő, a nyelvtudás kérdésköre. Következtetéseket lehet levonni a munkáltatók és munkások arányából, a mtvnkavállaláshoz szükséges igazolványok meglétéből vagy azok hiányából, a külsődleges ismertető jelekből (pl. a himlő gyakorisága, szakáll vagy bajusz viseletének gyakorisága) és hosszabb időtávban elemezhető például a keresztnevek „divatjának" alakulása is (figyelembe véve, hogy az általunk vizsgált személyek életkora általában 15-60 között alakul). A vizsgálat módszere természetesen csak a komplexitás lehet, abban az értelemben, hogy a megjelölt területek csak egymással párhuzamba állítva, szoros összefüggésben elemezhetőek. Pl. a munkavállalók családi állapotát alapvetően meghatározza az életkor, ami hatással lehet a foglalkozásra is, mert az első elemzések szerint a különféle „szakmák" jelentősen eltérő - sok esetben inkább csak elvárt átlagéletkort takarnak. Itt azonban ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy ez a dolgozat nem az elemzésre, hanem az iratanyag bemutatására törekszik, ezért itt talán megengedhető egy-egy terület kiemelése és annak nagy vonalakban történő bemutatása. Származási hely Az iratok szerint az 1062 fő kb. 250 helységből „származott". Azért kell ezt idézőjelbe tennünk, mert ebben az esetben több fogalom keveredéséről van szó. Előfordul a „származási hely", „illetőségi hely", „születési hely" és a „honosság". Egy esetben külön-külön megjelölték a „származási" és „illetőségi" községet, de ezek között jelentős eltérés nem fedezhető fel. Pilis községben a 29 fő közül csak egynél tapasztalható eltérés.

6 Ugyanezt a következtetést vonhatjuk le a „születési" és „illetőségi" helyek összehasonlításából. Talán jelzésértékű lehet, hogy Pest megye solti járásában a kettőt meg sem különböztették egymástól.

7 Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az illetők a lakóhelyükről érkeztek volna a munkát biztosító területre. Különösen igaz ez abban az esetben, ahol idényjellegű munkások csa6 MOL K15111. cs. 1870. 20. sz. 7 uo.