Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

mind fiatal szomszédos községbeli szolgalegények - s nem gyanúsak". A telecskai járásban „szolgálatban levők mind e környékbeli ismerős egyének". Ezek az iratok azt mutatják, hogy sok esetben csak a teljesen ismeretleneket írták be és nem az idegeneket. Több esetben a hatóság úgy próbálta összegyűjteni az adatokat, hogy falragaszokon szólították fel az idegen munkásokat és cselédeket a jelentkezésre, de ennek természetesen semmiféle hatása nem volt. Az akták arról is tanúskodnak, hogy a szegedi központban a jelentéseket átnézték, kijegyzetelték, és több esetben egy-egy város vagy járás teljes anyagát kiemelték, amelyek ezért szintén nem kutathatóak. A megmaradt iratok feldolgozása ezért azzal a veszéllyel járhat, hogy a töredékek alapján torz képünk alakulhat ki az arányokat illetően. Nehezen hihető ugyanis, hogy Pest megyében a ceglédi járásban összesen 6, míg a solti járásban 270 idegen munkavállaló található egy időben. Ezzel szemben viszont semmiféle utalás nem található arra, hogy a hiányzó iratok bármilyen meghatározható szempont vagy tudatosság alapján kerültek volna kiválogatásra, tehát az esetlegesség ebben az esetben a kutatást segítheti. Összességében 1869-ben 3028 főről találhatóak adatok, akik közül 1062 fő különböző szempontok szerinti elemzésére nyílik lehetőség. A két szám közötti különbségnek egyrészt a fentiekben már részletezett eltérő adatfelvételi rendszer, másrészt pedig sok esetben az adatok teljes hiánya a magyarázata. A feldolgozásra kerülő adatok közigazgatási beosztás szerinti csoportosítása a következő: Pest megye 422 fő, Bács-Bodrog megye 261 fő, Csanád megye 78 fő, városok (10.000 főnél nagyobb lakossággal)

5 301 fő. Lehetőség szerint törekedtem arra, hogy a vizsgált területek összefüggő életteret alkossanak (pl. teljes járások), és ezt kiegészíthessem egy-egy községgel és nagyobb várossal. így lehetőség nyílik arra, hogy a kisebb tanyáktól a csaknem 50.000 lakosú Hódmezővásárhelyig eltérő életmódú és kultúrájú területeket hasonlíthassunk össze, amelyben a mezőgazdasági és az ipari munka is a területnek többé-kevésbé megfelelő módon részesedik. Az elméleti bevezető után most vizsgáljuk meg részletesebben, hogy milyen területek vizsgálatára nyílik lehetőség. Az iratok minden csoportja a korábban említetteknek megfelelően a legkülönbözőbb 5 A városok kiválasztásánál a lakosság számát tekintettem irányadónak, mert a közigazgatásban elfoglalt helyzet kevésbé tekinthető vonzónak az idegen munkavállalók bevándorlásában, mint a nagyobb lakosságszámmal járó több munkalehetőség.