Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Nem lehetetlen, hogy a szentmártonkátai katolikusok is földínségben szenvedtek a kálvinistákhoz képest, hiszen Bajtay szerint igyekeztek megszerezni a földjeiket. Nem lehetetlen, hogy a szentmártonkátai kálvinista közösség és a váci püspök vallási konfliktusába a falu szintjén egy társadalmi konfliktus is beleüleszkedett. A katolikusok saját maguknak is tőkét próbáltak kovácsolni a kálvinisták szorult helyzetéből. A szokás világa Ebben a fejezetben eddig jobbára a falun belüli konfliktusokat vizsgáltam, így került inkább a lárma az előtérbe. Pál-napján azonban a vallomások szerint nem annyira a helybeli katolikusokkal kerültek szembe, hanem a nagykátai plébános személyén és a templomon lévő pecséten keresztül a váci püspökkel is. Miért döntöttek a protestánsok végül a nyílt ellenállás mellett? Bajtaytól jól tudhatták, hogy milyen veszélyeket hordozhat magában az erőszakos fellépés. Ők sem csak ezt látták azonban az egyetlen megoldásnak. A vallomásokból kiderül, hogy nem csak Bajtayhoz, hanem Bécsbe is indítottak követeket, és éppen őket várva nem akarták beengedni a plébánost a templomba. Azt állították, hogy megegyeztek abban, hogy addig nem használja senki a templomot, míg követeik vissza nem érnek. A parasztok nem az engedetlenség szándékával fordultak az erőszakhoz. Véleményem szerint saját igazukban meggyőződve, tettüket jogosnak vélve léptek fel. Althann püspök vizitációjának célja a katolikus templomok jogos visszaszerzése volt. Ezt III. Károly 1714. áprüis 28-i királyi rendelete lehetővé tette. De mi számít katolikus templomnak? Véleményét minden bizonnyal a Ervornikovics váci püspök 1700-ban végzett felmérésére alapozta, amelyből kiderült, hol használnak az „eretnekek" katolikus templomot.

61 Számára minden templom katolikusnak számított, amit nem a protestánsok építettek, és azok is amelyek már a reformáció megjelenése előtt álltak. Ilyen értelemben említette a szentmártonkátai templomot is. A falusiak azonban nem így vélekedtek saját templomukról. A szentmártonkátai protestáns közösség feltételezhetően a török uralom alatt megtörtént vallásváltoztatás előtt és után is ugyanazt a templomot használta, senki templomát nem vették el. « Közli Földváry , i. m. 270-275.