Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Ez utóbbi gondolkodásmód meglétét igazolja egy, a faluban később lezajlott vizsgálat is. 1724. július 25-én új kihallgatásokat tartottak az 1719/20. évi eseményekkel kapcsolatban. A vizsgálat apropóját az adta, hogy a protestáns rendek néhány Pest megyei település ügyében új vizsgálatot kértek. Erre az adott módot, hogy az 1721-ben összeült vallásügyi bizottság működésének végéig III. Károly minden vallási ügyben történt változtatást megtiltott, és az addigiakat is semmisnek tekintette.

62 A vármegye elutasította a kérelmet, hogy a szentmártonkátaiak visszakaphassák templomukat, arra hivatkozva, hogy a templomot a bizottság összeülte előtt vették el. Nem is emiatt érdekes ez a vizsgálat, hanem azért, mert a vizsgálat során tizenhét, jobbára idős katolikus helybelit hallgattak meg a templom története felől. Ezek az emberek egybehangzóan azt állították, hogy a kálvinisták a templomot emberemlékezet óta szabadon használhatták, tehát a helybeli katolikusok is elismerték, hogy a hosszú használat jogán a templom a protestánsokat illemé. Althann Mihály máskor is szembe találta magát ezzel a szokáson és gyakorlaton alapuló gondolkodásmóddal. Ez történt akkor is, amikor több falu protestáns lakói sem voltak hajlandók tizedet fizetni. Arra hivatkoztak, hogy már százötven éve nem fizetnek tizedet, és ennyi idő alatt már el is évült a püspök joga a tizedre. A protestánsok olyan jól érveltek, hogy a váci püspök csak hosszú és fáradságos peres úton tudott érvényt szerezni a maga igazának. Althann nem csak más vallású, számára eretnek emberekkel került szembe, de egy egészen másfajta gondolkodásmóddal is meg kellett küzdenie. A kátaiak szerint ugyanis egyáltalán nem az írott törvények határozzák meg a világot, sokkal inkább hagyományok, szokások. Ezen egyetlen esemény alaposabb vizsgálata elég volt ahhoz, bogy belássuk, az ósdinak és egyszerűnek ható „mi is történt valójában?" kérdés milyen fontos problémákat vet fel. Nemcsak a történész, az utókor számára kap más-más értelmet egy esemény attól függően, hogy milyen elbeszélésben, milyen értelmezési keretben szemléljük. Maguk az események résztvevői is szükségszerűen formába öntik, értelmezik az általuk átélt eseményeket. Egy esemény és annak értelme, jelentése egymástól elválaszthatatlan fogalmak, a bírósági eljá"Benkó, i.m. 9-10.