Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

dánsa volt (1729-1730). Kecskeméti Pál és Szentmártonkáta hosszú kapcsolata igen kivételes, hiszen az emberek a prédikátor jövőjéről évről évre dönthettek.

47 A prédikátorok általában csak néhány évet töltöttek egy faluban, vándor életmódot folytattak. Konfliktusok a faluban A falu és a külvilág konfliktusáról már (remélhetőleg) sokat megtudtunk az előző oldalakról. A protestánsok azonban nem csak a püspökkel, hanem a falun belüli katolikusokkal is összeütközésbe kerültek, amit eddig még nem volt alkalmunk és lehetőségünk tanulmányozni. Ehhez ugyanis a közösségre kell koncentrálnunk, a lehető legközelebbről kell megismernünk a falu összes lakóját. (A szentmártonkátaiak.) A falu lakóinak megismeréséhez a per anyaga mellett két, egymással összefüggő forrást használok fel. A Rákóczi-szabadságharc vége után a Habsburg kormányzat új adózás bevezetésének tervével igyekezett felmérni az ország gazdasági erejét.

48 Ennek céljából egy tizennyolc pontos kérdőívet állítottak össze. A kérdőíveket elvileg minden településen külön kellett volna kitölteni, felvételük a vármegyék feladata volt, mégpedig oly módon, hogy mindegyik megyének egy másik megye kérdőívét kellett elkészítenie. A munka viszonylag gyors elvégzéséből arra lehet következtetni, hogy a kérdezőbiztosok több bírót is berendeltek egy településre, akiknek eskü alatt kellett vallomást tenniük falujuk állapotáról. A kérdőívben az emberek jogállásáról, az adózó nép fogalmáról alkotott sematikus kép nem tudott megfelelni a valóság változatosságának. Mindezekből kifolyólag készült el 1720-ban az új felmérés, amiben igyekeztek a lakosság még szélesebb körét megragadni.

49 Az adatlapokon a családfő neve, illetve jogállása mellé táblázatba foglalva vették fel az általa megművelt szántóföld, az irtásföld, a rét és a szőlő területét. Ezután folyamatos szövegben foglalták össze a település gazdasági viszonyait. 47 Ez volt a „papmarasztalás" szokása. Ld. pl. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996. 84. Földváry László munkájában közli a Duna-melléki reformátusok zsinati gyűlései „jelenléti íveit", amikből jól nyomon követhető a prédikátorok mozgása. 48 Ld. Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi országos összeírás, In Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 49 Országos összeírások (Conscriptiones Regni) 1715. évi, MOL, Mikrofilmtár, 3125.1720. évi, MOL, Mikrofilmtár, 3138.