Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

akik minden bizonnyal Miskolcon és Poznanban vele együtt kereskedtek. Második felesége feltehetőleg római katolikus vallású lengyel nő volt, aki gyermekei mellett a végrendelei szerint egyenlő arányban osztozott Dona minden vagyonán. Mivel éppen várandós volt, ezért a férj a születendő gyerek vallási hovatartozására külön is figyelmet fordít. Lengyelország nemesi „alkotmányára" hivatkozva előírja, hogy fiú esetén görögkeletinek kell keresztelni, egyébként, ha lány születne, akkor a „lengyel rend" azt kívánja, hogy az az asszony vallását kövesse, ill. követheti. Ha ezen rendelkezését felesége nem tartaná meg, akkor a gyereket gyámokra kell bízni, akiknek kötelessége a görögkeleti nevelés. Ebben az esetben felesége, az eljegyzés alkalmával ígért 200 arany megtartásán kívül, elesik az örökségtől. Dona, vagyona szerint egy igen tehetős kereskedő volt. Kiterjedt magyar- és lengyelországi pénzügyletei voltak. Több mint 1000 aranyról rendelkezett. A vagyon ingatlan részét egy Miskolc melletti pince jelentette, amely értéke (340 arany) a borkereskedés igen fontos bázisa volt. Bár csak az ezüstedényeket, az órát és a gyűrűt sorolja fel, de ingósága így is 600 arany volt. Mindamellett 510 arany készpénzt is megemlített. A családon és a rokonságon kívül a miskolci görög kompániára, az egri görög templomra, valamint az ispotálybeli szegényekre és „vallásabeli lelki atyjára" hagyományozott. Most nem tudjuk tovább követni a fenti életpályát. Dona végrendelkezésének szermtiink a legfontosabb oka a várt gyerek családba való belépése volt. Példáinkkal azt szándékoztuk igazolni, hogy a történeti forrásokban megbújó általános különbözőségeket, egyenetlenségeket valamelyest ellensúlyozni lehet több forrás együttes és mikroszintű elemzésével. így a lokális közösségek családi, rokonsági, egyházi és még inkább foglalkozásbeli kapcsolatrendszere egészen konkrét térben és időben ábrázolható. Hogy kiválasztott példáink mennyire tekinthetőek átlagosnak, arra nehéz felelni. Fontosnak tartjuk elkülöníteni és ugyanakkor komplexitásában egyszerre látni a gazdasági, társadalmi, foglalkozási, kulturális hálózatokat. Ha így közelítünk a tárgyunkhoz, akkor szereplőink pályáit sokkal inkább „normális kivételnek" tarthatjuk. Ami a sokkal inkább makroszintű és statisztikai jellegű városi összeírások elemzését illeti, a fő feladatot abban látjuk, hogy a táblázatokban olvasható, önmagukban látszólag érdektelen adatokat nevekhez, struktúrákhoz és időhöz kellene kötni. Ugyanakkor világosan látható a gazdaság- és a társadalomtörténet elszakíthatatlansága