Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

is. Számaink és arányaink segítségével is jobban láthatóvá tehetjük a társadalomképeket. Eszerint konkretizálhattuk az agrárgazdaság meghatározó szerepét. Ezért is volt fontos az állatszám alapján a hierarchia leírása, noha közismerten Miskolc az előiparosodásban már ekkor is aktív szerepet vállalt. Mindezzel összefüggésben kell és lehet bemutatni az egyébként más, sokkal inkább mikroszintű forrásokban fellelhető kereskedelmi kapcsolatrendszert. Azt is mondhatjuk, hogy a gazdasági helyzet szinte abszolút módon meghatározta a városi elit, a döntéshozók körét. Összességében tehát a mikroszintű elemzést egy módszernek és szemléletmódnak tartjuk, amely kellő számú és gazdagságú források esetén nélkülözhetetlen a történeti rekonstrukciókban. Ezek segítségével a makroszintű, azaz ebben az esetben az egész helyi népességre vonatkozó összeírásokban meglévő ellentmondásos adatokat, hiányokat jó eséllyel lehet korrigálni. A mikrolépték követése sokban segíthet abban is, hogy az egykori valóságot sokkal inkább mozaikszerűen írjuk le. Feltételezhetően így lehet leginkább azt is megmondani, hogy milyen okokból fakadóan, és milyen módon minősíthető egy-egy jelenség lokálisnak, azaz ebben az esetben miskolcinak. További nehézséget jelenthet az is, hogy egy-egy lokalitás leírása nem elegendő, munkánknak igazából csak az összehasonlítás ad értelmet. Ez pedig azt feltételezi, hogy egyszerre kell ismerni a makro- és mikroszinteket.