Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

Ö. KOVÁCS JÓZSEF-SZENDI ATTILA Lokális hálózatok - városi mikrotörténetek a 18. századi Miskolc példáján Munkánk során két általános kérdés foglalkoztatott: egyrészt az, hogyan növekedett az egykori 4000 lelket számláló mezóváros a 18. század közepére 8-9000, majd a század végére 14000 főre?

1 Másrészt az érdeklődésünk középpontjában az állt, hogy az egyének, családok, társadalmi csoportok életében miféle társadalmi helyzetváltoztatások, mobilitási irányok figyelhetők meg? Mindezzel összefüggésben leginkább három tényezőt érdemes megvizsgálni: a foglalkozási és a társadalmi szerkezet átrétegződését, a demográfiai fejlődést és migrációt, valamint a mentalitástörténeti jegyeket. További, minden korszakban érvényesülő tényezőként a hatósági és állami beavatkozás szerepét és elemzési lehetőségét emelnénk ki.

2 Kutatásunk során rendszerszempontú ábrázolásra törekszünk. Tehát azt feltételezzük, hogy Miskolc társadalma, még pontosabban a város és vidéke egy rendszert képezett, amelynek természetesen további alrendszerei nevezhetők meg, mint például: természeti környezet, gazdaság, társadalom, kultúra, politika. Mi ezek sorából - egy szükségszerű elválasztással - csupán a társadalommal kívánunk foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy e rekonstrukciós kísérlet során az általunk feltételezett „társadalom" valójában további kisebb-nagyobb egységekre, rétegekre bontható. Alapvetően fontosnak tartottuk, hogy egy jól kiválasztott, másokkal is egyeztetett fogalmi készlet és kérdések birtokában vizsgáljuk a forrásokat. További kiindulópontunk az, hogy az alapkutatás az egyének és a családok legmélyebb szintjéig lemenőén kövesse nyomon a társadalmi szerkezet változásait és a „társadalom életét". A társadalomtörténeti források nagy részét itt is a makrotörténetiek, el1 Lásd bővebben Szendrei János: Miskolcz város története 1000-1800. (Második kötet) Miskolcz, 1904.; Marjalaki Kiss Lajos: Régi népszámlálások Miskolcon. Miskolc, 1929. Itt csak a minimális szakirodalom megnevezésére szorítkozunk. Munkánk kiindulópontjaira Id.: Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján. 159-176. In Levéltári évkönyv VIII. Miskolc, 1997. 2 Hartmut Kaelble: Soziale Mobilität und Chancegleichheit im 19. und 20. Jahrhundert. Deutschland im internationalen Vergleich. Göttingen, 1983. 18-21. Ld. még: Andorka Rudolf et al. (szerk.): Társadalmi rétegződés. Bp. 1995.