Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
sősorban az összeírások alkotják, amelyek Miskolcon bőségesen rendelkezésre állnak. Azonban ezek is a város lakosságának csupán a töredékét reprezentálják. Teljesebb képet csak több összeírás (adó, lélek, egyéb speciális) egymás mellé illesztésével remélhetiink. Azonban ezek összekötése azért is ütközhet nehézségekbe, mert a népesség jelentős része rövid időn belül más, feltehetően ragadványnevet kapott, így a személyekre lebontott azonosítás csak nagy hibaszázalékkal lehetséges. Ennek csökkentésére igyekeztünk alkalmazni a személyek név és utca szerinti meghatározását. Adataink térképen való megjelenítése még nem történt meg, ez esetleg egy későbbi munkafázisban akár a Miskolc-monográfia időkereteit meghaladóan - valósítható meg. A makrotársadalmi szempontokat (létszám, népmozgalmi adatok, jogállás, foglalkozás, vagyoni helyzet, vallási hovatartozás, területi tagolódás) követve három idősíkot vizsgáltunk: a 18. század elejét, közepét és az 1770-80-as éveket. A társadalom egészének ábrázolása természetesen nem tekinthető befejezettnek a fenti kérdések és források elemzésével. Az életmódvizsgálatok, a mobüitási lehetőségek, társadalmi konfliktusok, nevelés, társas érintkezések a modem társadalomtörténet-írás nélkülözhetetlen területei. És ugyanakkor ezek a kérdések azok, amelyek átvezetnek a mikrotörténethez is. A Jacques Revel által is megfogalmazott léptékváltás szemlélete igen figyelemreméltó, ennek megfelelően a hangsúlyt úgymond a hétköznapi valóság bemutatására helyeztük 3 . Mindazzal a kritikával együtt, hogy a mikrotörténeti források szűkössége, rapszodikussága sokszor nem teszi lehetővé az egyes megállapítások mikroléptékről makroléptékre való mechanikus áthelyezését. A mikroszint azt jelentette, hogy megváltozott az „információ természete", és a mi viszonyunk a forrásokhoz. A mikrolépték veszélyforrása lehet az is, hogy az apró részletek sokasága csábítóan hat az adatközlésben való elmerülésre. Ezért is, a mechanikusság lehetséges kizárásával, a mikrotörténeti vizsgálódások alapja az volt, hogy továbbra is figyelünk a makrotörténeti elemzések eredményeire. Forrásfeltáró munkánk első fázisában az összeírások számbavételére összpontosítottunk. Azért is, mert ezek a dokumentumok a nyilvánvaló és közismertnek tekinthető hiányosságok ellenére már eleve valamüyen reprezentatív képet nyújtanak a helyi társadalomról. 3 Jacques Revel: A mikroszintű vizsgálatok és a társadalmi jelenségek konstruálása. Aetas, 1996. 235-237.
