Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
sága eredményezte a terület (Gömör megye) demográfiai változásait. IIa és Heckenast megállapításaira a forrástípusok elemzésekor térek vissza. Kamarai vizsgálatok, tisztviselői instrukciók Egyik leggyakrabban használt forrástípus az egyes végvárak történetének feldolgozásakor. Murány esetében eddig egy esetben a kapitány katonai feladataira, illetve a provizor gazdasági feladataira, illetve két esetben a kapitány provizori feladataira vonatkozó utasítások állnak rendelkezésemre. (A kapitányi és provizori tisztséget a kamara 1559-ben Maskó Menyhért kinevezése alakalmából egyesítette.) Az egymást követő provizori utasítások alapján nyomon lehet követni, hogy a kamara ismerete hogyan bővül a vár gazdasági helyzetéről. A provizori utasításokban első helyen a vasbányászat fellendítésére vonatkozó rendelkezések találhatók. Itt rögzítették a bányászok kiváltságait. Ezután térnek rá a tizedjövedelmek beszedésével és elosztásával kapcsolatos teendőkre, majd a tisztviselők javadalmazására. Ez a sorrend azért érdekes, mert a vár vasbányászatból származó jövedelmei elenyésznek a tizedjövedelmekhez képest. Az, hogy mindhárom utasításban a vasbányászat élen szerepel, részben annak tulajdonítható, hogy az új utasítások készítésekor a kamarán az előző utasítást elővették és mintaként használták, részben pedig annak, hogy mindvégig kiemelt, országosan is fontos feladatnak tartották a provizor ez irányú ténykedését. A várról készült összeírások Első helyen kell említenem a Magyar Kamara Archívumának Városi és Kamarai iratok elnevezésű fondjában talált udvarbírói számadáskönyvet. A kötetet a várból küldött részletes számadások alapján állították össze a kamara adminisztrációján. 12 Általában évenként, néhány esetben azonban hosszabb vagy rövidebb időszakokban öszszesítették bennük a pénz-, a termény- stb. elszámolásokat. Ezekből az összesítésekből adódik egy (általában egyéves) számadási ciklus. A csaknem 23 évre terjedő számadás segítségével lehetőség adódott arra, hogy a vasgazdálkodást nagyobb időszakon keresztül vizsgáljam. Heckenast Gusztáv említett feldolgozásában nem tudott választ adni arra, hogy mekkora volt a vastermelés mennyisége az általa 12 MOL, M KA, Városi és Kamarai iratok, Fol. Lat. 1275.1-632.