Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

szerepét, és a Garam menti bányavárosokat védő zóna fontos elemeként nevezi meg.

5 Kutatásaim egyik legfontosabb feladata, hogy választ találjak arra a kérdésre, hogy Murány hadászati szempontból milyen szerepet vállalt a végvárrendszerben. Vármonográfiák A vár történetét Droppa József és Samuel Tomasik dolgozta fel,

6 ezek a művek azonban, szinte csak Istvánffy Miklós krónikája

7 alapján tárgyalják Murány 16. századi történetét. Tomásik felhasználja még Türck Dániel krónikáját

8

, az Iglói krónikát és Bartholomeides művét is.

9 A 16. századra vonatkozóan a vár tulajdoni helyzetét és 1549-es ostromát tárgyalják. Korszerű, alapos feldolgozás tehát nem áll rendelkezésre a vár iránt érdeklődő kutató számára. Területi vagy tematikus feldolgozások Murány várának uradalma mint Magyarország legjelentősebb vastermelő vidéke kitüntetett figyelmet kapott Heckenast Gusztáv Magyarországi vaskohászatról szóló munkájában.

10 O bizonyította a 16. századi murányi urbáriumok alapján, hogy a török terjeszkedése nem okozott visszaesést az uradalom vasbányáinak számában, sőt valamelyes emelkedést feltételezett. IIa Bálint mrrnkájában a gazdaság- és népesedéstörténet kapcsán sokat foglalkozott a Murányban állomásozó katonaság és a török hatásával a megye lakosságára.

11 Megállapítása az, hogy elsősorban a török előretörése és a Murányban állomásozó katonaság erőszakosai Szűcs Jenő: A Szepesi Kamarai Levéltár 1567-1813. Bp. 1990. 51., 82. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). Történelmi Szemle. 1996. 2-3. sz. 190. 6 Droppa József: Murány várának története. Poharella, 1905. és Tomásik, Sámuel: Das Murányer Schloss. Pest, 1882. Magyarul: Tomásik, S.: A murányi vár. Németből szabadon átdolgozta: Traum Péter. Szlovák fordítása: Bedrich Heckel: Pamitihodnosti Muránskeho zámku. In Baron Trenck, vodca pandurov. Bratislava, 1974. 7 Nicolaus Istvánffy: Historiarum de rebus hungaricis libri XXXIV (Köln, 1622). Fordítása: Vidovich Miklós: Magyarország története 1490-1606. Debrecen, 1867. 8 Hain Gáspár: Lőcsei Krónika. Lőcse, 1910-1913. Türck naplóiból Hain csak részleteket vett át. 9 Ladislaus Bartholomeides: Inclyti Superioris Hungáriáé comitatus Gömöriensis notitia... Leutschoviae, 1806-1808. 10 Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp. 1991.117-127. 11 lia, i. m.