Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

nünk, hogy természetes és törvényes gyermekünk az örökbefogadó apa hatalma alatt oly megromlásnak lett kitéve, hogy az ez utóbbi által nyújtott rossz példák következtében már-már kétségbe kell esnünk megtévesztett gyermekünk jövendő' sorsa fölött; mert az örökbefogadó apának személyes erkölcstelen életmódjáról, valamint arról, hogy gyermekünket, mely már iránta táplált rokoni bizalmunknál fogva 1883 óta van házában erkölcstelen irányban nevelte és befolyásolta, oly kétségtelen és hajmeresztő bizonyítékaink vannak kezeink közt, hogy indíttatva érezzük magunkat oly czélból, hogy szerencsétlen gyermekünket, amennyire még lehet a kiskorúság hátralevő napjaiban oly útra tereltessük, mely lehetővé teszi, hogy testileg és erkölcsileg teljesen el ne zülljön, a törvényesen előírt alábbi lépést [mármint az apai hatalom megszüntetését] tenni/'

22 Hogy mivel és miként is rontotta meg az örökbefogadó atya a kiskorú fiút, Miltont, azt legfeljebb találgathatjuk abból, hogy a szülők „testi és erkölcsi elzüllése" miatt egyaránt aggódnak. Az örökbefogadó atya tettei azonban más összefüggésben mégis napvilágra kerülnek. 1892 januárjában W. Károly Ernő közjegyző előtt német nyelvű nyilatkozatot tett, amelyben kijelenti, hogy „mint kiskorú leányomnak, Vimelrninának (Guilnüne) apja és törvényes gyámja, ... az Emst L. Ellreich által ezen a leányomon elkövetett erőszakos megbecstelenítés cselekménye alapján semmi néven nevezendő anyagi követeléseim nincsenek, még ezen erőszakos cselekmény gyümölcsének a tartását és nevelését illetően sem E. L. Ellreich vagy annak feleségével szemben."

23 Ehhez képest különös fejlemény, hogy egy évvel később, pár nappal a Milton ügyében beadott, imént idézett megbotránkozó kérvény után arról értesül az árvaszék, hogy ugyanazon Kriszhaber Adolf ügyvéd által az időközben férjhez ment (és nagykorúvá vált) Guilmine (Vilma), asszonynevén Hortz Károlyné keresetet indított törvénytelen leánygyermeke miatt Ellreich L. Ernő ellen „természetes apaság elismerése és ebből folyólag 50 frt havonkénti gyermektartás és gyermekágyi költség és járulékai erejéig". A tárgyalást március 1-én 8 órára tűzték ki, a budapesti VI. kerületi járásbíróságnál.

24 A nagykorúvá vált leány tehát elszántabban lépett fel, s 22 BFL IV. 14311/b. Árvaszék, Kérvény. Érk. 1893. jan. 9. 23 BFL VII. 151. Rupp Zsigmond közjegyző iratai. 83/892.1892. jan. 27. 24 BFL IV. 14311/b. Árvaszék, A budapesti VI. ker. járásbíróság értesítése, 1893. jan. 13.