Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

goztatja, hogy csak magának írja a naplót, a krónikás megszállottságával gyűjti és rögzíti az információkat. Személyisége nyitottá válik: már nemcsak a saját életének, környezetének történései érdekük, hanem a város, a megye és az ország története iránt is érdeklődik. Naplóját azzal kezdi, hogy összefoglalja életútjának veszprémi fejezetét, s közben olyan tényeket is rögzít, melyeket visszaemlékezéséből kimaradtak. Megtudjuk pl., hogy az 1825-ös füredi látogatása alkalmával József nádor Müller József francia kertész veszprémi kertészetét is meglátogatta, s rózsáiért megjutalmazta. Feljegyzéseiből megismerjük az 1842 nyarán felkeresett fővárost, annak nevezetességeit, majd a Veszprémi Takarékpénztár megalakulásának (1845), a balatoni gőz hajózás kezdetének (1846) történetét. Hősünk társadalmi pozíciója 1848-ban sem változik, de a családon belüli helyzete javul. 1847 őszén Zsófi betegeskedni kezd, s ekkor Francsics beköltözik a lánnyal szomszédos nagyszobába. A szobaajtó mellett, az „öreg mama" ágyával szembeni ágyon alszik, hogy kedvesét ápolhassa. Naplóját „kamorájába" elvonulva, gyertya mellett vezette. A fennmaradt kötetbe bemásolt naplórészletek arról tanúskodnak, hogy kívülállóként, de hazafias érzülettel kísérte figyelemmel az eseményeket. A közéleti nyilvánosság bevezetése lehetővé tette, hogy szabad idejében megjelenjen a városi tanácskozásokon, megyei közgyűléseken. Ha nem lehetett jelen az események színhelyén, másoktól szerezte be értesüléseit. Gyűjtötte a forradalmi és ellenforradalmi nyomtatványokat, melyeket naplójához csatolt. Sajnos, ezek többségét később, megtorlástól tartva, megsemmisítette.

15 Visszaemlékezéseinek eddig ismeretlen kötete különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen nagyobb része (288 oldal, közel 53%) a forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek megörökítésével foglalkozik. Az alulnézetből szemlélt és megörökített történelem általánosabb jelentést is hordoz: kifejezően reprezentálja, miként viszonyult a városi kispolgárság a polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség nagy kérdéseihez, hogyan élte mindennapjait a korszakváltás időszakában. 15 uo. 317-318. Francsics 1853. április 14-én, a katonaság házkutatásától tartva égette el gyűjteményét.