Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

VöLGYESi ORSOLYA Családtörténet, politikatörténet, mikrotörténelem (Egy reformkori, Békés megyei politikai karrier: Nóvák Antal) A reformkor politikai közéletében döntő szerepet játszó, ám meglehetősen heterogén összetételű köznemesség mindennapjait kutató történésznek általában rendkívül szórt és esetleges forrásanyaggal kell dolgoznia. A megyei és országos szinten meghatározó szerepet játszó személyek pályafutása rekonstruálható ugyan - bár a megyei proszopográfiák elkészítésével is adós még a történettudomány -, de az adatok és évszámok mögött rejtőző egyéniség csak igen fáradságos munkával ragadható meg. Az esetek többségében hiányoznak azok a személyes irathagyatékok, amelyek lehetővé tennék az életút minden lényeges fázisának megismerését. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a szóbajöhető források egy része is szigorúan véve politikatörténetinek minősül. Az alábbi élet- és családrekonstrukció szintén ezekből az adottságokból kénytelen kiindulni: középpontjában egy Békés megyei tisztségviselő személyisége áll - amennyire ez a portré egyáltalán megrajzolható. Az örmény eredetű Nóvák család a romániai Foksánból költözött Erdélybe. Nóvák Antal nagyapja, Márton Belső-Szolnok megyében, Magyar-Laposon született, ahol a család birtokkal is rendelkezett.

1 A család 1753. július 30-án Mária Teréziától kapott nemesi címet. A nemesi oklevelet Nóvák Kristóf, Jakab, Márton és Manó (Emanuel) szamosújvári kereskedők részére állították ki.

2 Nóvák Márton és Tódor Ilona harmadik fia, Joachim

3 1790-től a kassai kerületben a jászói uradalom vallásalapítványi javainak tiszttartója, majd 1793-tól ugyanitt tiszttartó és adószedő lett. A Helytartótanács alá tartozó alapok 1 Az erdélyi örmények Moldvából és Bukovinából I. Apafi Mihály idejében, 1672-ben érkeztek nagy számban a fejedelemségbe. Sokan telepedtek meg Besztercén, Szépvízen, Gyergyószentmiklóson. Az általuk lakott Szamosújvár és Erzsébetváros 1726-ban, illetve 1738-ban kapott szabad királyi városi rangot. 2 vö. Szongott Kristóf: Szamosújvár monográfiája 1700-1900 II. Szamosújvár, 1901. 384-385. A XVIII. században 17 szamosújvári örmény család kapott nemeslevelet. 3 Nóvák Joachim (1760. június 8., Szamosújvár - 1819, Pest) pályafutásának nem tudjuk minden állomását nyomon követni, de későbbi forrásokból úgy tűnik, 36 évig állt állami szolgálatban (1. MOL Filmtár W 2991; HHStA 1848:24).