Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

hogy tekintetes Pest vármegyének főszolgabírája, tekintetes Zlinszky János úr ]96 által Ő Császári és Királyi Főhercegségének, Országunk mélyen tisztelt Nádorának parancso­latára a fent említett és 3Vi esztendős köztudomású gyakorlat után folytatni kívánt ma­gános írott levelezéseimtől mindaddig, míg erre legfensőbb helyről engedelmet nem nyerek, és szoros felelet terhe alatt eltiltattam. 197 Mely eltiltást és reá adott nyilatkozá­somat a ://: alatt alázatos tisztelettel bemutatni bátorkodom. 198 Időszaki hírlapot nyomtattatni és kiadni szándékomban nem lévén, a sajtó álla­potának törvényességéről szólani körömbe itt nem tartozik. Ámbár a legközelebbi or­szággyűlésről a sérelmek sorában e tárgyat illetőleg tett országos felírás, 199 a vélemény­re e részben is minden egyes polgárnak útmutatást szolgáltathatna, de már azt bátor vagyok alázatosan állítani, hogy törvény nincs, mely az országban nyilvánosan történő közdolgokról írásban levelezni tiltana, de a törvényen itt-ott túlterjedni szokott gya­korlatot illetőleg is sohasem hallottam, hogy írott magános levelezésre legfelsőbb en­gedelmet, vagy privilégiumot kérni kellene. Én, Tekintetes Karok és Rendek, levelezé­semet a rekesztvény bizonyítása szerint egyébre kiterjeszteni nem akarom, mint azon tárgyakra, melyek a nemes megyék közgyűlésein nyilvánosan előfordulnak. Mivel pe­dig a nyilvánosság polgári instituioink természetével elválaszthatatlanul össze van kapcsolva, és különösen a megyék közgyűlései, alkotvány szerint a legnagyobb nyil­vánossággal tartatnak, belátni képes nem vagyok, mi törvénytelenség lehet abban, hogy valaki az ily közgyűléseknek közérdekű végzései sorát és határozatit némely pol­gártársaival magános írott levelezés útján közölni akarja? Az akarat előzőleg bizonnyal nem törvénytelen; sőt bátor vagyok hinni, hogy a nem tilalmas tárgyakróli szabad le­velezés minden magyarnak alkotvány biztosította természetes és polgári jussai közé tartozik. Márpedig lehetetlen erősen meggyőződve nem lennem, hogy valameddig a megyéknek közgyűléseket tartani és ott tanácskozni és végezni tilalmas nem leszen; / : ez pedig csak akkor válhatnék tilalmassá, ha a gondviselés azon csapást mérné nem­zetünkre, hogy alkotványos nemzet lenni és ezzel tán lenni is örökre megszűnnék:/ addig ezen közgyűlési dolgokat levelezés útján másoknak is megírni törvénytelen nem lehet és mivel ez nem, tilalmas sem. Ha mégis valaha a nemzeti szabadság törvényes korlátiról megfelejtkezve törvénytelenségre vetemednék levelezésemben, személyem, becsületem és mindenem a törvényes büntető hatalom kezében van, de nem lehet meggyőződnöm, hogy mielőtt törvénytelenséget elkövetnék, ezen alkotványos ország­ban a levelezéstől előzőleg eltiltathassam. Nem is tehet különbséget a dologban, hogy levelezésem írnoki költségeit levelezőim által megtéríteni óhajtom, mert hiszen egyik legkedveltebb vonása hazánk alkotványának, hogy a polgári jussok egyenlő gazdag és szegény nemes között. És ha írni, levelezni /:a törvény határai közt:/ úgymint szólani, 196 Zlinszky János (1794 - 1850 körül) Pest vármegyei birtokos család sarja. 1829-1849 között Pest vármegye „középponti" járásának főszolgabírója. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. XII. kötet. Pest, 1865. 400. p. 197 Zlinszky 1836. június 2-án adta át a nádor eltiltó parancsát. Balcsók I. (1998): 23. p. 198 A 2. számú melléklet sincs meg az aktában. 199 Az 1836. március 9-i alsótáblai ülésen elkészült felirati javaslathoz mellékelt sérelmek és kívánságok I. osztályában (országos sérelmek és kívánalmak) a 6. pont szól a sajtó szabadságáról. Ebben az olvasható, hogy a magyar törvények értelmében a sajtó szabad, nem korlátozzák törvények és a cenzúra ellentétes a törvényekkel. A rendek kérik az uralkodót, hogy a különböző vármegyékben tapasztalt korlátozó i n­tézkedéseket orvosolja. Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar és Csehország koronás király á­tól Posony szabad királyi városába 1832-ik esztendőben, karátson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai. VI. kötet. Posony, 1836. 361-364. pp. Mellékelt Sérelmek I. osztály. 18-19. pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom