Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
Ügyvécii diplomája megszerzését követően egy évig még Pesten maradt, de nem sikerült gyökeret eresztenie táblai ügyvédként és hazatért Zemplénbe, ahol 1824. október 9-én hirdették ki ügyvédi diplomáját. 48 Kossuth ezt követően ügyvédként működött először Zemplénben. A közéletbe 1826-tól kapcsolódik be. Ekkor lesz az újhelyi evangélikus fiókegyház ügyvédje és egyháztanácsi jegyzője. 1827. május 4-én pedig Zemplén vármegye főispáni helytartója táblabíróvá nevezi ki. 49 Közéleti pályájának első írásos emléke Sátoraljaújhely város tűzoltási szabályrendeletének tervezete. 50 Kossuth ugyanis jegyzőként részt vett azon at 1827. november 12-i közös megyei és bizottsági ülésen, amelynek feladata a sátoraljaújhelyi tűzbiztonság megszervezésére irányuló intézkedések kidolgozása. 51 1828-ban hosszabb értekezést kezdett írni a Zemplén vármegyét időszakosan sújtó éhínségekről és az ezek ellen felállítandó Éhségmentő intézetekről. Ez a munkája azonban, csakúgy, mint későbbi írói próbálkozásai, töredékes maradt. Az irat keletkezése összefügg azzal a kutatók szerint, hogy Zemplén vármegye közgyűlése 1828-ban bizottságot küldött ki a gyakran ismétlődő éhínségek elleni intézkedések kidolgozására. 52 A kézirat annak ellenére, hogy Kossuth idősebb korában nem tartotta jelentős értékűnek, politikai gondolkodásában újabb előrelépést jelentett. Nézetei elmozdultak a merev, rendi politizálás álláspontjáról, mivel feszegeti a feudális földtulajdon kérdését, és a megoldást a francia forradalom példájában látja és ez már előrevetíti későbbi politikai nézeteinek csíráit. 53 1829 elejétől jegyzője lesz az 1828-29-es regnicolaris conscriptio felülvizsgálatát végző megyei albizottságnak, amely 1829. áprilisában küldte el jelentését a nádornak, amelyben megpróbálták csökkenteni a megye adózó népességének teherbíró képességét. A nádor elnöklete alatt működő és az összeírást felügyelő országos bizottság azonban nem értett egyet az eredménnyel, amit 1830. február 18-án közölt a megyével. 54 A vármegye ennek nyomán egy bizottságot küldött ki, amelynek feladata volt a nádor által kifogásolt pontok megvizsgálása és a tényeknek megfelelő megindokolása, vagy kiigazítása. Ennek a bizottságnak ő lett a jegyzője és ilyen minőségében ő fogalmazta meg a munka alapelveit, amelynek lényege volt, hogy helyszíni vizsgálatokkal győződjenek meg az adózó népesség helyzetéről. 55 Kossuth ezután a megye 446 településéből 124-et vizsgált meg, ami megismertette a parasztság nyomorúságos életkörülményeivel és elkötelezettebbé tette a reformok iránt. 56 A bizottság a munka nagy részét 1830 tavaszára elvégezte, azonban az erről készült jelentést csak 1832 tavaszán adta be a közgyűlésnek. A késlekedés oka az 1831es kolerajárvány és koleralázadás volt. Az összeírással kapcsolatos munkálatok azon48 Hermann R. (1994): 14. p., lásd: 2/l-es forrás. 49 Barta I. (1961): 23. p., 2/2. forrás, so Közli: Hőgye I. (1981): 9-11. pp. si Barta I. (1961): 25. p. 52 Uő. (1961): 26. p. 1827-ben, Zemplén vármegyében súlyos éhínség volt, és ez indokolta a bizottság kikü 1dését. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város (1905): 458. p. 53 Barta I. (1961): 26-31. pp., a töredéket közli KLÖM. VI. (1966): 172-184. pp. s 4 KLÖM. VI. (1966): 280-282. pp. 55 KLÖM. VI. (1966): 283-288. pp. 56 A bizottság jegyzőkönyveit lásd: B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1005/c. Országos összeírások 1828-1833. Az összeíró biztosok szöveges megjegyzései községenként. 33. doboz. Abara-Zsalobina. 1830. Barta I. (1966): 83-84. pp.
