Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
ban még elhúzódtak 1833 végéig, ezekben Kossuth is részt vett, és ez volt az utolsó, a megyében vállalt közfeladata. 57 De térjünk vissza az 1830-as évhez. Kossuth ilyen előzmények után, a formálódó zempléni reformellenzék tagjaként mondja el első ismert beszédét a zempléni követutasításokat kidolgozó bizottság 1830. augusztus 12-i ülésén. Itt Kossuth aggályát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy az uralkodó, I. Ferenc fiát, Ferdinándot még az uralkodó életében királlyá koronázzák. Itt került először szembe gr. Mailáth Antallal Zemplén vármegye nemrég beiktatott új főispánjával, aki egyik legkomolyabb ellenfele lett a későbbiekben. 58 A következő fellépésére 1831. január 24-én került sor. Kossuth a megyegyűlésen felszólalt a zempléni reformellenzék több más tagja mellett. Az ellenzék felszólalásai br. Vay Miklós alispán ellen irányultak, aki Zemplén vármegye követeként a megyei követutasítással szembehelyezkedve, megszavazta az országgyűlésen a kért 20000 főnyi újonctöbbletet. Ekkor Kossuth Kazinczy Ferenc szerint olyan tűzzel és elképzelhetetlen vakmerőséggel beszélt, „mint kezében volna a lázítás szövétneke", „mint egy dühre gyulladt Catilina". 59 Kossuth beszéde szerves részét képezte az újhelyi Casinóba tömörült zempléni reformellenzéknek, amely 1831. januárjában alakult, és amelynek alapszabályait Kossuth öntötte formában 1831. január 24-én. Továbbá ő volt a Casinó jegyzője is. A Borsod vármegye adminisztrátori székébe távozó alispán elleni politikai támadások másnap is folytatódtak. Ezekről Vay értesítette Mailáth főispánt és Reviczky kancellárt. Ezeknek a fejleményeknek hatására az aulikus főispán beszervezte a hely megfigyelésére Dókus László főjegyzőt, későbbi alispánt. Ettől az időtől kezdődően tehát Kossuth, mint reformer ellenzéki, állandóan a bécsi kormány eszközeinek számító személyek céltáblája. 60 Ugyanezen a megyei közgyűlésen Kossuthot beválasztották az 1790-91-es országgyűlés bizottságai által kidolgozott, majd az 1827-ben kiküldött bizottság által átdolgozott operátumok megtárgyalásával foglalkozó megyei bizottságba, ezen belül a közjogi operátummal foglalkozó albizottságba. A munkálatok alkalmat adtak az alakuló reformellenzéknek, hogy saját nézeteit is az országgyűlés elé vihesse. Kossuth a munkálatok idején 1832. június 23-án különvéleményt adott be a főispánok túlzott hatalmának kiküszöböléséről, majd az operátumok vitájában, 1832. szeptember 5-én óvatosan, de bírálta a fennálló politikai rendszert és kiállt a sajtószabadság mellett. 61 1831 elején a kelet felől terjedő kolerajárvány megakadályozásával kapcsolatosan a hatóságok megpróbáltak intézkedéseket tenni. Ennek részeként 1831. január 21-én Zemplén vármegye közgyűlése létrehozta az Epekórságot Elhárító Bizottmányt, amelynek tagja volt Kossuth is. 62 A bizottmány munkája június végétől vált égetően fontossá, amikor elérte Zemplént a járvány. Ekkor a megye székhelye és legnépesebb városa, Sátoraljaújhely védel57 Barta I. (1966): 84-95. pp. s» KLÖM. VI. (1966): 201-203. pp., Barta I. (1961): 32-33. p. Gr. Mailáth Antal (Buda, 1801. február 22. - Bécs, 1873. május 14.), zempléni nagybirtokos, politikus, a főrendiház tagja. Zemplén vármegye aljegyz ője, fiumei kormányzósági titkár, 1830 augusztusától 1848 tavaszáig zempléni főispán, (1839-1848 között címzetes főispán), 1836-tól alkancellár, 1840-44 között kancellár. KLÖM. VI. (1966): 1123. p., Zemplén vá rmegye és Sátoraljaújhely r. t. város (1905): 471, 534. p., Sátoraljaújhely lexikona (2001): 256. p. 59 Barta I. (1961): 35-40. pp. 60 Barta I. (1961): 41-44. pp., KLÖM. VI. (1966): 208-222. pp. 61 Hermann R. (1994): 18. p. 62 Barta I. (1961): 46-47. pp.
