Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
iskola anyakönyvébe jövendő életpályájául, hogy „politicus". 41 Kitűnő tanulmányi eredményeiről árulkodik a kollégium által kiállított végbizonyítvány is 1819 júliusában. 42 A három eperjesi iskolaév után Sárospatakra került, a református kollégiumba. Itt negyedéves „non togatus", azaz jogi pályára készülő diákként iratkozott be. Patakon egy évet töltött el és tanulmányait 1820 nyarán fejezte be, szintén eminensként. A Patakon eltöltött egy év azért jelentős életében, mert ekkor az ottani jogászképzés részeként Kövy Sándor, a hazai jog tanára diákjaiból Pánczélvármegyét alakított, ahol a diákok jogi kérdésekről, vagy az alkotmány védelmében mondtak beszédeket, így erős ellenzékiség hatotta át a jogi képzést. 43 Iskolaéveinek eredményeit megfigyelve mindenesetre nem meglepő, hogy kitűnő szónok lett belőle, hiszen mind Újhelyen, mind Eperjesen kitűnő eredményeket ért el a retorikai osztályokban. Ezután következtek az eperjesi és pesti jogászévek, amelynek végeztével 1823. szeptember 26-án megkapta ügyvédi diplomáját. Kossuth 1821-23 közötti pesti jogászévei nemcsak ezért fontos életútjában. Az 1821-23 között felerősödő rendi-nemzeti ellenállás kapcsán megszerzi első, komolyabb politikai tapasztalatait. 1822-ben a kormányzat papírpénz helyett ezüstben követelte az adót, amely ellen Zemplén vármegye erélyesen tiltakozott, de az udvar karhatalom igénybevételével megtörte a megyei ellenállást. 44 Kossuth lelkesedik a zempléniek határozottságán és ezt megírta apja ügyfelének, báró Vécsey Pálnak 45 1823. május 11-én, Pesten kelt levelében. 46 Kossuth politikai nézetei ekkor még nem terjednek túl az akkori ellenzék rendi gondolkodásmódján, de Pesten alakult ki benne a szellemi kultúra iránti érdeklődés és írói pályára való hajlam. 47 41 Kónya Péter: Kossuth Lajos Eperjesen. Presov, 1998. (Kézirat) 4. p. Ezúton szeretném megköszönni Kónya Péternek, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Kossuth eperjesi iskolaéveivel kapcsolatos kutatásait összegző' előadása kéziratát, amely 1998-ban hangzott el a debreceni KLTE-n. 42 KLÖM. VI. (1966): 19-20. pp. 43 Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltára (a továbbiakban SRK. TGYL.). A Sárospataki Református Kollégium iratai. Iskolai táblázatok. K. a. I. 24. - K. b. II. 4. Iskolai táblázatok. K. a. II. 32. Tabella studiosorum, togatorum et non togatorum anno sch. 1815/16-1820/21. Tabella Censualis Studiosorum Togatorum et Non Togatorum Anno 1819/1820 sub Contrascriba Thomae Szeghő. Tabella exhibens Studiosorum N. Togatorum Ao 1819/20 Scholastico in Collegio Helv. Conf. addictorum S. Patakiensi discentium. 550. p., Iskolai táblázatok. 1819-1820. K. a. III. 5. Semester prior. 1. Tabella generalis exhibens Conscriptionem totius Juventutis in Scholasticae Collegio Helv. Conf. addictorum S. Patakiensi Ao. 1819. Mense Sept. Discentis adornata per Georgium Fazekas Csbam. 50. p., 10. Tabella Censuralis Juventutis Scholasticae Togatae et Non Togatae exhibens Profectum in Studiis et Moribus Occasione Censurae prioris Semestris Anni Scholastici 1819/20 diebus Januarii 31-a et Febr. 1-a 2-a et seq. habitae adornata per Thomam Szeghő. Tabella exhibens Studiosorum Togatorum et Non Togatorum Anno 1819/1820 Scholastico in Kollegio Helv. Confess, addictorum S. Patakiensi discentium. 176-177. pp., Kosáry D. (1946): 49. p . 44 Hermann Róbert: Kossuth Lajos életútja. In: "...Leborulok a nemzet nagysága előtt". A Kossuth-hagyaték. Szerkesztette: Körmöczi Katalin. Budapest, 1994. 13-14. pp., Magyarország története 1790-1848. 1. kötet. Főszerkesztő: Mérei Gyula. (Magyarország története tíz kötetben 5. kötete) Budapest, 1980. 625628. pp. 45 br. Vécsey Pál (?-1862), főrend, zempléni nagybirtokos és vármegyei ellenzék egyik vezéralakja, Kossuth László és Lajos ügyfele, az 1832-36-os országgyűlésen Kossuth Lajos képviselte. Barta István: A fiatal Kossuth. Budapest, 1966. 278. p., Hőgye I. (1981): 12. p., Kosáry D. (1946): 51. p., Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Szerkeszti: Borovszky Samu. (Magyarország vármegyéi és városai) Budapest, 1905. 543. p. 4 6 KLÖM. XII. (1966): 22-23. pp. 47 Barta I. (1961): 13. p.
