Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

3. A Zemplén vármegyei „baloldali, közjogi ellenzék'' felhívása a választópolgárokhoz, hogy őket támogassák, akik „48-as alapon" állva, az állami önállóságért küzdenek Sátoraljaújhely, 1875. június 1. Felhívás Zemplénmegye baloldali érzelmű választópolgáraihoz. Tisztelt választó polgártársak! Bizonyosan tudomásotokra jutott mindnyájatoknak azon változás, mely hazánk­ban úgy a kormány újbóli alakulása, mint a pártállás változására nézve előállott. Tudomásotokra van, miként az országgyűlési volt baloldali képviselők, vagyis az úgynevezett Tisza-párt - néhány elvhű tagja kivételével - a jobboldali, vagyis kor­mánypártba beleolvadtak, nem azért, mintha hazai viszonyainkban valamely nagyobb­szerű változás állott volna be, avagy hazánk sorsa jobbra fordult volna, mint inkább azért, hogy elveiknek megváltoztatása által kormányra juthassanak. 391 Kis számra, csupán 50-60-ra olvadt le - a 400 tagból álló képviselőházban - azon elvhű képviselők száma, akik Magyarország állami önállósága, független kormányza­tának zászlaját lobogtatják. Ezen elvhű képviselőknek és nekünk, - kik a megyei balpárti gyűlés bizalmából megyénkben a közjogi ellenzék vezetésével megtiszteltettünk, - ma is ugyanazon pontokban összpontosulnak alapelveink, melyek 1869., 1872-ben alkottattak, de mely alapelvektől az országgyűlési balközépi képviselők e folyó 1875. évi február hóban választókerületeik megkérdezése nélkül elpártoltak. Az 1872-75-iki országgyűlés múlt május hó 24-én befejeztetett, de az eredmény, melyet maga után hátrahagyott, hazai viszonyaink javulását nem jelzi. Ellenkezőleg a jelen kormány kormányzási rendszerét is képező közösügyes alapon folytatott gazdál­kodás hazánkat végromlással fenyegeti és erős meggyőződésünk szerint e végromlás elhárítására nincs és nem is lehet más mód, mint az, melyet régi törvényeink, jelesen az 1790: 10. törvénycikk, 392 - Kossuth Lajos és 1865-ben maga Deák Ferenc 393 és azon férfi­ak is, kik most a kormánypárt élén állanak - hangoztattak; amely alapelvek 1847-48-i törvényeinkben letétettek. 391 A Tisza Kálmán vezette balközép és a Deák-párt egyesülése nyomán 1875. március 1-n alakult meg a Szabadelvű Párt. Magyarország története 1848-1890. 6/2. (1979): 1525. p. 392 Az 1790: 10. törvénycikk kimondja azt, hogy bár azonos az uralkodó személye Magyarországon és az örökös tartományokban, de Magyarország és a hozzákapcsolt részek szabad és független, saját törvé­nyei és szokásai szerint kormányzandó ország. CIH. 1000-1949. CD-ROM. 393 Deáknak az 1865 elején, a Budapesti Szemlében megjelenő „Észrevételek Lustkandl Venczel ily czím ű munkájára: „Das ungarisch-österreichische Staatssrecht" a magyar közjog történelmének szempontjá­ból" című műve ötödik fejezetére utalhat, amelyben Deák Ferenc csakugyan cáfolja az 1790/91. évi X. törvénycikk taglalása során azt, hogy Magyarország és az osztrák örökös tartományok között reálunió lett volna. Deák ugyanis kimondja, hogy az 1723-as pragmatica sanctio és az 1790/91: X. törvény között nincs ellentmondás, mivel a pragmatica sanctio csak arra vonatkozott, hogy az uralkodó személye kö­zös az örökös tartományok és Magyarország között. Deák Ferenc: Észrevételek Lustkandl Venczel ily czímű munkájára: „Das ungarisch-österreichische Staatssrecht" a magyar közjog történelmének szem­pontjából. In: Budapesti Szemle. Új folyam. I. Pest, 1865. 104-110. pp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom