Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
3. A Zemplén vármegyei „baloldali, közjogi ellenzék'' felhívása a választópolgárokhoz, hogy őket támogassák, akik „48-as alapon" állva, az állami önállóságért küzdenek Sátoraljaújhely, 1875. június 1. Felhívás Zemplénmegye baloldali érzelmű választópolgáraihoz. Tisztelt választó polgártársak! Bizonyosan tudomásotokra jutott mindnyájatoknak azon változás, mely hazánkban úgy a kormány újbóli alakulása, mint a pártállás változására nézve előállott. Tudomásotokra van, miként az országgyűlési volt baloldali képviselők, vagyis az úgynevezett Tisza-párt - néhány elvhű tagja kivételével - a jobboldali, vagyis kormánypártba beleolvadtak, nem azért, mintha hazai viszonyainkban valamely nagyobbszerű változás állott volna be, avagy hazánk sorsa jobbra fordult volna, mint inkább azért, hogy elveiknek megváltoztatása által kormányra juthassanak. 391 Kis számra, csupán 50-60-ra olvadt le - a 400 tagból álló képviselőházban - azon elvhű képviselők száma, akik Magyarország állami önállósága, független kormányzatának zászlaját lobogtatják. Ezen elvhű képviselőknek és nekünk, - kik a megyei balpárti gyűlés bizalmából megyénkben a közjogi ellenzék vezetésével megtiszteltettünk, - ma is ugyanazon pontokban összpontosulnak alapelveink, melyek 1869., 1872-ben alkottattak, de mely alapelvektől az országgyűlési balközépi képviselők e folyó 1875. évi február hóban választókerületeik megkérdezése nélkül elpártoltak. Az 1872-75-iki országgyűlés múlt május hó 24-én befejeztetett, de az eredmény, melyet maga után hátrahagyott, hazai viszonyaink javulását nem jelzi. Ellenkezőleg a jelen kormány kormányzási rendszerét is képező közösügyes alapon folytatott gazdálkodás hazánkat végromlással fenyegeti és erős meggyőződésünk szerint e végromlás elhárítására nincs és nem is lehet más mód, mint az, melyet régi törvényeink, jelesen az 1790: 10. törvénycikk, 392 - Kossuth Lajos és 1865-ben maga Deák Ferenc 393 és azon férfiak is, kik most a kormánypárt élén állanak - hangoztattak; amely alapelvek 1847-48-i törvényeinkben letétettek. 391 A Tisza Kálmán vezette balközép és a Deák-párt egyesülése nyomán 1875. március 1-n alakult meg a Szabadelvű Párt. Magyarország története 1848-1890. 6/2. (1979): 1525. p. 392 Az 1790: 10. törvénycikk kimondja azt, hogy bár azonos az uralkodó személye Magyarországon és az örökös tartományokban, de Magyarország és a hozzákapcsolt részek szabad és független, saját törvényei és szokásai szerint kormányzandó ország. CIH. 1000-1949. CD-ROM. 393 Deáknak az 1865 elején, a Budapesti Szemlében megjelenő „Észrevételek Lustkandl Venczel ily czím ű munkájára: „Das ungarisch-österreichische Staatssrecht" a magyar közjog történelmének szempontjából" című műve ötödik fejezetére utalhat, amelyben Deák Ferenc csakugyan cáfolja az 1790/91. évi X. törvénycikk taglalása során azt, hogy Magyarország és az osztrák örökös tartományok között reálunió lett volna. Deák ugyanis kimondja, hogy az 1723-as pragmatica sanctio és az 1790/91: X. törvény között nincs ellentmondás, mivel a pragmatica sanctio csak arra vonatkozott, hogy az uralkodó személye közös az örökös tartományok és Magyarország között. Deák Ferenc: Észrevételek Lustkandl Venczel ily czímű munkájára: „Das ungarisch-österreichische Staatssrecht" a magyar közjog történelmének szempontjából. In: Budapesti Szemle. Új folyam. I. Pest, 1865. 104-110. pp.
