Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
Nem akarunk mi ellenszegülni az élő törvényeknek, és azoknak mindaddig, míg alkotmányos úton meg nem változtatnak, engedelmeskedni polgári és hazafiúi kötelességnek ösmeijük. De nem nézhetjük tétlenül, hogy ezen szegény haza mint tolatik a sír szélére, miként indul egyesek párturalma miatt feloszlásnak, mint süllyed e nemzet fokról fokra, mint lesz mind az üzelem tárgya, ami e dicső nemzet előtt egykor szent volt, és a mi alkotmányos életünk alapját képezi. Sorakozzatok e zászló alá, ne tegyétek le szégyenteljesen az alkotmányos fegyvereket, ne szüntessétek meg az elvi harcot. Siessetek tehát a közelgő képviselőválasztások alkalmából a „baloldal, a közjogi ellenzék zászlója körül sorakozni". Egyszersmind a megyei választókerületeket felhívjuk, hogy elnököt, jegyzőt, választmányi tagokat minél előbb válasszanak, s magokat a központi választmánnyal összeköttetésbe tegyék. Kelt Sátoralja-Újhelyben, 1874. június 1-ső napján tartott baloldali közgyűlésünkből. Bajusz József 394 jegyző Hegedűs László 395 a zemplénmegyei közjogi ellenzék választott elnöke Boronkay Károly Bódogh Károly Szemere Miklós 398 Sponer Tivadar Szemere Gy[—] 396 Kun Dániel [—] Kálniczky [Károly] Kun Pál [—] Komáromy Ferenc Dr. Lengyel Endre 397 Payzoss János Hornyay Kálmán 399 394 Bajusz József (Sátoraljaújhely, 1829. - Sátoraljaújhely, 1923. április 26.) 48-as honvéd főhadnagy, jogász, költő, író, politikus. Iskoláit Ujhelyben és Sárospatakon végezte. Részt vett Lónyay Gábor zempléni k övet mellett az utolsó rendi országgyűlésen. 1857-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Ujhelyben nyitott üg yvédi irodát, amelyet 1912-ig vezetett. Híres ügyvéd és szónok volt, politizált, többször volt képviselőjelölt. Munkái megjelentek különböző zempléni lapokban. Sátoraljaújhely lexikona (2001): 29. p. 395 Valószínűleg Hegedűs László református lelkész, politikus, tanügyi íróról van szó (Sárospatak, 1814. november 13. - Budapest, 1884. február 28.) Tanulmányait Sárospatakon, Eperjesen és Poprádon folytatta. 1838-ban tanítói diplomát kapott. 1839-ben a berlini egyetemen bölcsészetet és teológiát hallgatott. 1840-től sárospataki lelkipásztor, 1855-től az Alsózempléni Református Egyházmegye esperese. 1857ben Erdélyi Jánossal és Szeremlei Gáborral megindítja a Sárospataki Füzeteket. 1860-tól a MTA levelező tagja. 1867-ben betegeskedése miatt lemond papi állásáról. 1870-től a Sárospataki Református Főiskola világi algondnoka. Bár a forrásból úgy tűnik, hogy 1875-ben a függetlenségi pártiakhoz csatlakozik, de mégis a Szabadelvű Párt jelöltjeként szerez mandátumot Olaszliszkán 1875-ben és 1878-ban. Kés őbb azonban tényleg csatlakozott a Függetlenségi Párthoz és 1881-ben, az ő színükben lesz képviselő az olaszliszkai kerületben. Kováts Dénesné (1989): 142-143. és 153-154. pp. 396 Középen szakadt a lap. 397 Függetlenségi párti politikus, 1892-ben Zemplén vármegyei Függetlenségi Párt elnöke, ugyanekkor a sárospataki közbirtokosság elnöke. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. XXIII. 36. szám. 1892. szeptember 4. 5. p., 38. szám. 1892. szeptember 18. 2. p. 398 Szemere Miklós (Lasztóc, {ma Lastovce, Szlovákia} 1802. június 17. - Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, politikus, képzőművész, az MTA levelező tagja. Birtokos nemesi család sarja. Tanulmányait Sárospat akon végezte, 1824-ben szerzett jogi és bölcseleti végzettséget, 1825-ben joggyakornok volt. 1826-27-ben elkísérte a pozsonyi diétára Szemere István zempléni követet. 1832-35 között művészek társaságában bécsi és észak-itáliai tanulmányutat tett. 1827-től ügyvéd, de nem praktizált. A zempléni reformellenzék tagja. Költészettel az 1840-es évektől foglalkozott. Részt vett a szabadságharcban, melynek bukása után is megmaradt a függetlenségi irányzat és Kossuth lelkes híve. A kiegyezéssel nem értett egyet és viszszavonult lasztóci birtokára. 70 éves korában meglátogatta Olaszországban Kossuthot. A gálszécsi családi kriptában helyezték örök nyugalomba. Sátoraljaújhely lexikona (2001): 372-373. pp., Révai nagy lexikona. XVII. kötet. Budapest, 1925. 490. p. 399 Hornyay Kálmán (Sátoraljaújhely, 1851. - Sátoraljaújhely, 1885. szeptember 20.) ügyvéd, újságíró, szerkesztő. Iskoláit Sátoraljaújhelyben, jogi tanulmányait Kassán végezte. Ujhelyben ügyvédként dolgozott.
