Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

nézve, hogy Kossuth nem Monokon született, illetve nem Tállyán keresztelték, azonban ezeket a hagyományokat nem erősítette meg a tudományos kutatás.

33 A Kossuth család 1803 tavaszán költözött Olaszliszkára, a nagyszülőkhöz, ahol megszületett Lajos öccse, Károly, akit a helyi református anyakönyv szerint - Olaszliszkán kevés evangélikus élt - 1805. november 4-én temettek el. Kossuth László, aki költözéskor otthagyta a monoki uradalom ügyészi állását, Sátoraljaújhelyen vállalt ügyvédi munkát, sőt 1806-ban ajánlották megyei levéltárosnak is, azonban az állást végül nem ő, hanem Stenczel Dániel kapta meg.

34 A Kossuth család 1808-ban telepedett le Újhelyen, a Barátszeren, a mai Móricz Zsigmond utcában, ahol Kossuth László megvette Rácz Zsigmond házát. Itt születtek Kossuth Lajos húgai: Karolina, Emília, Zsuzsanna és Lujza.

35 Kossuth Lajos két évig járt elemi iskolába, majd szülei 1810-ben az újhelyi hat osztályos piarista nagy gimnáziumba íratják.

36 Ekkor a gimnázium négy grammatikai és két bölcseleti osztályból állt, az 1806-os új oktatásügyi rendelet, a II. Ratio Educationis szerint.

37 Kossuth mindvégig az eminensek, vagy akkori szóhasználat szerint „megkülönböztetők" közé tartozott.

38 Érdekes azonban, hogy bár az 1816/16-os tanév végéig járt a gimnáziumba, de nem végezte el mind a hat osztályt, ugyanis a bölcseleti első osztályt, ahol retorikát tanultak, kétszer járta. Erre feltehetően nem a tanulmányi eredményei miatt kényszerült, mivel az 1814/15-ös tanév első félévében, amikor először járta ezt az osztályt, osztályelső volt, azonban a második félév iratai nincsenek meg, így az iskolai iratokból nem deríthető ki az osztályismétlés oka.

39 Később visszatekintve újhelyi diákéveire, nagy szeretettel emlékezett meg tanárairól és különösen arról, hogy nem tapasztalt az iskolában „szektárius vakbuzgóságot", hanem például az igazgató, Sivulszky József vitte el konfirmálni az abaúji Felsőkemencére.

40 Kossuth 1816 szeptemberében az eperjesi evangélikus kollégium diákja lett, ahol szintén eminens volt mindvégig. Először a retorikai poétikai osztályba járt, majd ezt kétévi bölcsészeti-teológiai tanulmányok követték. Érdekes, hogy már ekkor azt írta az 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV-1005/e. Nemesi hozzájárulásokkal kapcslatos összeírások. 1664-1846. 1. doboz. Lista insurrectionalis pro Anno 1797., Tamás E. (én): 32-33., 148. pp., 34 Tamás E. (én.): 33. p., Soós I. (1968): 190. p., Kovács József: Olaszliszka. Olaszliszka-Sárospatak, 1998. 173. p., B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/c. Jegyzőkönyvek. 31. (132.) kötet. 278-285. pp. B.-A.-Z. m. Lt. IV-1001/ d. Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1790-1813. Iratok. 116. doboz. Loc. 177. No. 363. 35 Hőgye István: Kossuth Lajos zempléni kapcsolatai, én. 3. p., Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában. Összeállította: Hőgye István. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári füzetek 20.) Miskolc, 1981. 2. p K Hegyaljai Kiss G. (1928): 27-28. pp. 37 Kováts Dániel: Százhetvenöt év... In: A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium évkönyve 1963-64. Miskolc, 1964.14. p. 38 XII-3. Lásd: Források. 1. rész. A piarista rend sátoraljaújhelyi gimnáziumának iratai 1668-1948. XVII. Fasc. 1813-1826. No. 86. Iskolai ügyviteli napló 1814. „Ezen Nemzeti S. A. Újhelyi Oskolában e folyó 1814 Esztendőben első és második osztályban való Ifjúság az egész esztend őben tanult oskolai tárgyakban tett előmenetel szerint ekképpen olvastatni é rdemel." 39 Lásd: 1/9-1/1 l-es forrásokat. Érdekes, Hogy a Kossuth újhelyi iskolaéveivel foglalkozó munkák nem említik ezt a tény, bár több közöl a piarista iratokból forrásokat. Hegyaljai Kiss G. (1928): 27-30. pp., Kováts D. (1964): 16. p., Perényi József: Kossuth Lajosnak újhelyi deákévei. In: Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez. XII. 1906. 3-4. szám. 118-120. pp. 40 Kosáry D. (1946): 43-44. pp., Hegyaljai Kiss G. (1928): 29. pp., Felsőkemence, ma Vysna Kamenica (Szlovákia) település Abaúj vármegye füzéri járásában.