Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
12. Füleky György főszolgabíró közhírré teszi Kossuth 1849. január 14-i kiáltványát 361 Bodrogkeresztúr, 1849. március 18. 328. Körlevél. Körlevél! Ide alatt rekesztve közlöm a városok és helységek bíráival a Honvédelmi Bizottmány Elnökétől, tisztelt Kossuth Lajos úrtól, a megyéhez érkezett és országunk jelen állását tárgyazó leiratát és ahhoz csatolt rendeletet, a népeknek leendő kihirdetés, megmagyarázás és illetőleg teljesítés végett. Kelt BKereszturba Marczi. 18 1 .1849. főszolgabíró Füleki György 1849^ évi Február 26i S A. Ullyhelyben tartott bizottmányi gyűlésben 439. A Honvédelmi Bizottmánytól Zemplén megye közönségének. Debreczeny Január 14a 1849. Az országgyűlés, ezen nemzet(et) képviselő legtörvényesfebb) hatóság, Debreczenben székel. Innen teljesíti a magasztos kötelességet, magyar hazánkat védelmezni az enyészet ellen, mellyel a zsarnokság nyíltan fenyeget, védelmezni és az igazságos Isten segítségével meg is menteni. Borúsak édes hazánk körülményei, de nehezebb időket is élt már a magyar és az nem lehet, hogy ezredéves életét épp akkor veszítse el, 362 midőn szabadság ifjú életével ajándékozá meg a gondviselés. E megye közönsége tudja, hogy a magyar nemzet sem fel nem támadt a királyi hatalom ellen, sem új szerzemények végett nem indított háborút. Horvát, rác, oláh fellázadt a törvények uralma ellen, miket királyi eskü szentesített. A király maga avégre hívta öszve az országgyűlést, hogy gondoskodjék fegyveres erőről és pénzforrásokról ezen lázadás ellen, mely kárhoztatását az országgyűlés megnyitására küldött királyi levélben úgy maga, mint egész családja nevében, [—] 363 ( mint ) határozatot kimondotta. De még ez mondatik, alattomban a leggyalázatosabb gyilkos pártütés szítogattatott és midőn ezt ( elég ) erősnek vélték, hogy a magyar nemzetet semmivé tegyék, akkor rögtön a pártütőket, rablókat, a király kedves híveinek nevezé, a királyi tekintélyével melléjök, a pártütőkhöz állott és a magyar nemzetnek azt 361 A kiáltvány eredeti példánya nincs az iratok között, valószínűleg az 1849 után semmisítették meg. A körlevél kihirdetése azért ilyen későn történt meg, mivel először a Schlik-hadtesthez tartozó, Herczmanovszki? őrnagy vezette délre vonuló osztrák csapatok szállták meg a megyeszékhelyt átmenetileg 1849. január 21-én. Másodszor a honvédsereg ellentámadása elől visszavonuló császári hadtest Pergendandára szállta meg a várost egy rövid ideig 1849. februárjának első napjaiban. A hadműveletek miatt a megyei bizottmány 1849. január 18 - február 26. között nem ülésezett. Egyébként a körlevélben szereplő szöveg nem teljesen egyezik meg az eredeti kiáltvánnyal, kisebb eltérések vannak a két szövegvariáns között. V. ö: KLÖM. XIV. (1953): 127-131. pp. B.-A.-Z. m. Lt. SFL. IV-1001/h. Iratok. 379. cs. Bizottmányi ülések iratai. Loc. 398. No. 44., 45-52., 45., 178. Hermann Róbert: 1848-1849 a szabadságharc hadtörténete. Budapest, 2001. 198., 220-225., 233-236. pp. 362 Az eredeti szövegben „veszicseel" (sic!) olvasható. 363 Olvashatatlan törlés a szövegben.
