Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)

és beruházási szerkezete meglehetősen rugalmatlan, vállalataink manőverezési képessége csekély, a sajátos termelési struktúra ennek megfelelő foglalkoztatást, társadalmi összetételt hozott létre. Az értelmiség körében is a műszaki jelleg a meghatározó." Az a Miskolc, amely közel egy évszázados harcot vívott azért, hogy a régió meghatározó nagyvárosa, a szomszédos településeket magába olvasztó központja legyen, most érzékeli először, hogy a nagyváros agglomerációjának kialakulása és kiterjedése „sajátos helyzetet teremtett Miskolcra nézve... sajátos a lakosság számának korábbi dinamikus növekedése, az ingázás ma is magas aránya, amely nehezítette (és ma is nehezíti) az egységesebb, kulturáltabb városi légkör, közérzet, lokálpatriotizmus kialakítását." A városfejlesztés, városépítés terveinek gyakorlati megvalósítója az építőipar. Az ismertető szerint az 1980-as évek elején-közepén „városunk építőiparának helyzetét ellentmondások, feszültségek jellemzik. Ezek alapvetően az elmúlt évtizedek dinamikus, mennyiségi jellegű beruházási igényeihez alakított műszaki, technikai adottságok, szerkezeti összetétel és a mai megváltozott feltételekhez való alkalmazkodási kényszer nehézségeiből fakadnak. Az építési igények összetételének változását (felújítás, rekonstrukció, városképpel konform technológia) elsősorban a nag}

7 kivitelezők ... nem tudták követni. Romló, stagnáló gazdasági helyzetük, .. .viszonylag gyors létszámcsökkenést okozott. ...A város építőiparában a hiány és a fölösleg együtt van jelen. Változatlanul — egyes esetekben erősebben — kapacitáshiány mutatkozik a közműépítés, a nem házgyári technológiájú magasépítés, a befejező szakipari munkák, a nagyobb rekonstrukciós, felújítási munkák területén. Kapacitásfelesleg a nehezebben konvertálható profilok (BAEV, Házgyár, EAEV szerkezetépítő és betontechnológia) területén alakult ki. Mindezek miatt a városi székhelyű, 11 400 főt foglalkoztató 7 építőipari szervezet nem képes az igényeket kielégíteni, a beruházási piac feszültségein enyhíteni. A két városi székhelyű tervezőintézet (ÉSZAKTERV, BORSODTERV) és több itt dolgozó tervezőrészleg nevéhez fűződik az ipari és kommunális létesítmények tervezésének többsége. .. .A két beruházási vállalat (Miskolci Beruházási Vállalat, Borsodmegyei Beruházási Vállalat) elsősorban a városi, ill. megyei tanácsi beruházások lebonyolításában, szervezésében működik közre." Az építőiparral összefüggésben a lakásellátás helyzete a következőképpen alakult. 1976-1980 között 10 663 lakást adtak át, ennek üteme 1981— 1985 között lényegesen csökken (a tervezés szintjén 8 362 új lakás). A 100 lakásra jutó igénylők száma 301 fő, a családok száma 100 lakásonként 113 család volt. Az 1980-as évek elején megváltozott a lakásépítés aránya és a városi lakásgazdálkodás jellege. Az ART, ill. az RRT a nagy lakótelepek helyett