Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)
I. A mai városépítészet és a város jövőképe - Dobrossy István: Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón (Történelmi áttekintés)
sának téziseit, főbb vonásait. Eszerint „Miskolc kelet—nyugati közúti kapcsolata az északi és a déli tehermentesítő út lesz. ...A város észak—déli forgalmú tengelyét a jelenlegi 2. és 26. számú főutak képezik távlatban is. Az avasi lakótelep és a déli terelőút közvetlen közúti kapcsolatának biztosításával az északi és déli tehermentesítő utak felé tehermentesül a városközpontot határoló úthálózat. A közveden kapcsolat létesítésére a Danyi-völgyön keresztül nyílik lehetőség (alagúttal). Lyukóbánya—Ujdiósgyőr-Miskolctapolca—Görömböly—Hejőcsaba között külső forgalmi gyűrű létrehozása szükséges, amely közvetett kapcsolaton keresztül folytatódik Szirma, továbbá a keleti és északi iparterületek felé." A közlekedés „távlati" tervében új elem az avasi alagút, (igaz egy XX. század eleji, fantázi-szülte miskolci képeslapon látható az Avast átszelő alagút ödete), valamint a külső körgyűrű, amely feltételezi a keleti és északi ipartelepek fejlődését. Nos ezek is a miskolci városépítészet „szép álmai" közé kerültek, a megvalósulatian elképzelések nem kis számát gyarapítva. * * * Miskolc Megyei Város Tanácsának tervosztálya az 1980-as évek közepén városismertető kiadványt jelentetett meg, amelyben 12 szakterületre koncentrálva (ipar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, lakásellátás, egészségügy, művelődésügy, kommunális ellátás, lakossági szolgáltatás, irányítás és gazdálkodás) mutatta be a várost, a VI. és VII. ötéves tervidőszak „váltásakor", azaz 1981—1985 között „tény"-szerűen és 1986 elején „terv" szerűen. Az anyag természetesen más jellegű, mint az 1981-ben készült rendezési koncepció, de mindenképpen alkalmas arra, hogy láttassa a már „felismerten is vergődő" nagyvárost, eredményeivel, problémáival. Az anyagból csupán olyan elemeket és adatokat emelek ki, amely „összecseng" a városrendezési koncepcióval (annak megvalósulásával, vagy meg nem valósulásával.) 1982-ben Bükkszentlászló csatlakozásával befejeződött a XX. századi Miskolc határának végleges kialakulása. Bükkszendászló területe 2 258 kh. (13 km 2 ) volt, s ezzel Miskolc határa 237 km 2 (71 526 kh.) lett. A lakosság lélekszáma 210 ezer, a napi bejáróké 32 ezer volt, tehát a város „nappali népessége" megközelítette a negyedmilliót, s így tartotta második helyét Magyarország települési listáján. A „városjellemzők" között megemlítik, hogy „a szerkezeti feszültségek nem oldódtak fel, nincs érdemi változás a tervszerű munkamegosztásban, így egyszerre van hiány és felesleg", vagy „a város ipari potenciája nehézipari (döntően alapanyag- és félkésztermelő) jellegű, emiatt termék-, kapacitás-
