Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Sir László: A Miskolci Szimfonikus Zenekar az ezredfordulón

A zeneoktatás és előadóművészet párhuzamosan, egymást kiegészítve fejlődött az évtizedek folyamán. A mai zenekar közvetlen előzményeiből a Diósgyőr-Vasgyári Zenekart, a Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekart (19511962) és a színház zenekarát kell megemlíteni. A Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar működése már igazi, szervezett hangversenyéletet jelentett, igényes szimfonikus repertoárral, neves szólisták és karmesterek részvételével. Az 1960-as évek elején érkezett el az a fejlődési szint, amikor a hivatásos együttes létrehozása mind a város fejlődésének okán, mind a rendelkezésre álló művészi erők oldaláról lehetségessé, ill. szükségessé vált. Ezen a fejlődési szinten alakult meg 1963. november l-jén a Miskolci Szimfonikus Zenekar, amely az elmúlt évtizedekben valóban professzionális, a magyar zenei életben fontos szerepet játszó, dinamikusan fejlődő koncertzenekarrá vált. Alapító karnagya Mura Péter volt, aki igazgató-karnagyi rangban vezette az együttest 1984-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. O alakította ki a mindössze 55 taggal alakult zenekar működési rendjét, alapozta meg repertoárját, munkálta ki sajátos hangzásvilágát. Azóta az együttes tagjai közül sokan kicserélődtek, nyugdíjba vonultak, többen elhaláloztak, de még a mai zenekarban, az ezredfordulón is többen játszanak az alapító tagok közül (Gál Károly I. koncertmester, N. Füzes Mária II. koncertmester, Sz. Holló Éva első hegedűszólam, T. Horváth Katalin II. Hegedű szólamvezető, Fodor Éva II. hegedű szólamvezető, Kerényi Gábor hegedűszólam, Bakonyi Tamás I. oboa, Mészáros Imre I. kürt). Ma több generáció ül együtt a zenekarban, együtt muzsikálnak sokszor szülők és gyermekek, tanárok és növendékek, sőt a növendékek növendékei is. Ez a legalább három generáció alkotja a zenekar igazi erejét, hagyományok és új törekvések egyensúlyát. A zenekari létszám megfelelő, 84 magasan képzett zenész alkotja az ezredfordulón az együttest. Ebből 58-an főiskolai, 26-an akadémiai (egyetemi szintű) végzettséggel rendelkeznek. A hegedűsök csaknem valamennyien Gál Károly főiskolai tanár, alapító első koncertmester növendékei voltak, de a többi vonós szólamban is egy-egy neves tanáregyéniség keze alól kikerült zenekari művészek ülnek nagy számban. Az első fúvósok (a koncertmesterek mellett a zenekar szólistái) mind elsőrangú zenészek, akik tehetségükkel méltán emelik az együttest Magyarország legjobb zenekarai közé. A zenekar művészeti vezetője, első karmestere 1984-től Kovács László karnagy, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett karmesteri diplomát, majd a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban és a Nagyszínházban tanult Jurij Szimonovnál, illetve a londoni Royal Philharmonie Orchestra meghívására Doráti Antalnál tanul. Ta-