Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Sir László: A Miskolci Szimfonikus Zenekar az ezredfordulón

nulmányai befejezése után a Magyar Állami Operaházban volt karmester. 1989-ben Liszt Ferenc díjat, 1993-ban Bartók-Pásztory díjat kapott. Kovács László tehetsége és felkészültsége nagy lendületet adott a zenekar fejlődésé­nek. Hatalmas léptékben bővült a repertoár, fejlődött a zenekari játék, az együttes hangzásvilága. Művészi kapcsolatait jól kamatoztatta a zenekar ér­dekében, sok neves művészegyéniséget hozott Miskolcra. A zenekar is, ő maga is igen népszerű a városban. A zenekar elhelyezése hosszű ideig alkalmi, kényszermegoldásokkal történt. Megalakulása után a Miskolci Galéria régi, még Déryné utcai épüle­tének hátsó traktusában, majd az épület felújításának kezdetétől az Ifjúsági Házban nyert elhelyezést. Mindkét helyszín rendkívül szűkös, egy szimfoni­kus zenekar valós igényeinek csak töredékét kielégíteni képes megoldásnak bizonyult. A méltatian helyzet 21 hányattatott év után 1984-ben oldódott meg. A zenekar ekkor költözött mai székházába, a Malomba (Fábián u. 6/a). A kezdetben a Csodamalom Bábszínháznak is otthont adó épület 1991-től kizárólag a zenekar használatában van. A napi munka feltételei (próbaterem, kottatár, hangolok, közösségi terek, sőt kis kamaraterem is) rendelkezésre állnak. Alulméretezett az ezredfordulón az irodai-adminisztrációs tér, a megváltozott és kibővült marketing, reklám és PR-tevékenység elvégzésére már nemigen lehet új személyeket leültetni. A piaci folyamatoknak kitett és jelentős saját működési bevételre késztetett együttes működésének ilyen irányú megerősítése pedig egyre sürgetőbb feladat. A zenészeken kívül igazgató, művészeti vezető, gazdasági igazgatóhe­lyettes, művészed titkár, két gazdasági ügyintéző és egy titkárnő alkotja a munkatársi gárdát. A zenekar hangszerállománya közepes, a fafúvósok tekintetében jó színvonalúnak mondható. Az 1990-es évek közepén sikerült jelentősebb vásárlásokat megvalósítani, s ekkor a teljes fúvós hangszerállományt korsze­rű, márkás hangszerekre cserélni. A vonós hangszerek tekintetében a brácsa szólam és a nagybőgő szó­lam hangszerei megnyugtató minőségűek, de a hegedűk és csellók között igen kevés igazi márkás hangszer található. A vonós hangszerek mintegy fele a zenészek tulajdonában van. Társulati névsor 2002 márciusában: Igazgató: Sir László Művészeti vezető: Kovács László Gazdasági igazgatóhelyettes.: Juhász, Gézáné Művészeti titkár: Szabó Péter Ügyintézők: Winkler Lász/óné, Schmot^er Anna Mária, Kékedi Anita

Next

/
Oldalképek
Tartalom