Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002)

III. 2000. és 2001. fontosabb rendezvényei, írások Miskolcról - Dobrossy István: Megemlékezés Lévay József akadémikus, költő, közéleti személyiség születésének 175. évfordulóján, miskolci díszpolgárságáról

A közös ajánlásnak és elfogadásnak az alapja a két férfi holtigtartó ba­rátsága volt. Horváth Lajos egy év múlva, 1911-ben meghalt, s végrendeleté­ben „felejtheteden barátjára" élete végéig évi 800 korona támogatást ha­gyott. Lévay József az adományt nem fogadta el, felajánlotta a városnak, hogy azzal saját belátása szerint támogasson arra rászorulókat. A 180. kgy./1911. számú határozat erről a következőképpen fogalmaz: „Törvény­hatósági bizottságunk — Lévay József úr nagylelkű adományát -, mely a közjó emelkedett felfogása mellett városunk iránti szeretetének újabb bi­zonysága, — hálás szívvel fogadja, s a nagylelkű Horváth Lajos által tett ha­gyomány kamatainak felhasználása előtt — Lévay József úr véleménye min­dig megkérdezzék a tekintetben, hogy ezen összeg mely czélra fordíttassék. Miről a nagylelkű adományozót s megfelelő eljárás végett tanácsunkat érte­síteni rendeljük." A díszpolgári oklevél szövegének néhány fogalmazványát a Levéltár, az eredeti oklevelet pedig a Lévay-hagyaték részeként a Herman Ottó Múzeum őrzi. A tervezet szerint az oklevélre az alábbi szöveg került volna: „Mi, Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város közönsége adjuk tudtára mindenkinek, akiket illet, hogy a törvényhatósági bizottságnak alulírt napon tartott rendes közgyűlésében Nagyságos Lévay József urat, Borsodvármegye nyug. alispánját a magyar költészet nagynevű alakját városunk fejlődése kö­rül kifejtett buzgó s eredményes közreműködéséért, iránta érzett tiszteletünk s hálánk jeléül Miskolcz város díszpolgárává megválasztottuk, s őt mindazon jogokkal felruháztuk, melyek városunk polgárait megilletik. Minek hiteléül jelen díszpolgári oklevelet a város pecsétjével ellátva kiadtuk. Kelt Miskolcz thj. város törvényhatósági bizottságának 1910. évi április 14-én tartott ren­des közgyűlésében. Dr. Nagy Ferenc főjegyző, dr. Szentpáli István polgár­mester." A kitüntető oklevél átvétele után, 1910. április 14-én keltezve, Lé­vay József a következő köszönő levelet címezte a közgyűlésnek. „...E ki­tüntetésre érdemet alig találok magamban, ha azt nézem, hogy hosszú köz­pályámon mily kevés módom és alkalmam volt nekem közveden befolyással és hatással járulni a város érdekeinek előmozdításához. De ha elgondolom, hogy messze terjedt egész életemet, néhány rövid év leszámításával Miskolcz város kebelében töltöttem el, s összes tevékenységem és élményeim emlékei a városhoz fűznek engemet: úgy tűnik föl előttem ama megtiszteltetés, mintha önkénytelen gyöngéd megemlékezés akarna lenni ezen körülményre, s egyszersmind kedves útra való nekem a hosszú pálya vége felé. Bármint legyen, a kitüntetés csak újabb ok arra, hogy fokozza bennem azt a szerete­tet és ragaszkodást, melyet Miskolcz városa iránt mindig éreztem s minél buzgóbbá tegye szívemben azt az óhajtást, hogy a várost az előtte nem rég

Next

/
Oldalképek
Tartalom