Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

o elmerülve társai segítségével is csak alig bírt a halálból kimene­külni. Azt a folyót ezért ... Ketelpatakának nevezték el. Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorha­lomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetem­ben. ... Ond, Ketel meg Tarcal, miután az erdőn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak; majd mintha pályadíjért futottak volna, se­bes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A má­sik kettőt maga mögött hagyva, Tarcal, a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve Tarcal hegyének nevezték. ... Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából, s a Tarcal hegyén túl ütöttek tábort a Takta vize mellett el­terülő mezőn, egészen a Szerencse hegyéig. ... Több napig maradtak ott, s ezalatt minden szomszédságukba eső helyet meghódítottak, mégpedig a Sajó folyóig és a Sóvárig. Ugyanott a Takta mellett és az erdők alján Árpád vezér különböző helyeken sok földet adott lakosai­val együtt Ednek meg Edöménnek; és ezek utódai Isten kegyelméből még most is érdemesek a földek birtoklására. A fent említett Tarcal pedig Árpád vezér kegyelméből annak a hegynek a lábánál kapott nagy földet, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik; egyszersmind ugyanazon a helyen földvárat emelt, amely most a jelenben a Hímesudvar nevet viseli. (Anonymus: Gesta Hungarorum. Pais Dezső fordításában. Magyar Helikon, Bp, 1975. 92-96. o.) 2. ZEMPLÉN VÁRÁNAK JOBBÁGYAI ÉS A SZERENCSI ISPO­TÁLYOS BARÁTOK PERE 1219-BEN, A VÁRADI KÁPTALAN ELŐTT Árnót, az ispotályosoknak Szerencsről való ügyvédője, és Sala­mon, rendi fivér, pörbe fogták Zemplén várának bizonyos jobbágyait úgymint Pétert, Mihályt, Dógost, Csépánt, Vécsét, Tompát, Mocso­dányt, Mezőt és Hiszemet és a várnépséghez tartozó Csány, Berzék, Pázmány, Gesztely, Vilmány, Tolsva és Harkány falubelieket az ispo­tályos pusztának letárolása miatt, becslés szerint kettő híján har­minc márka miatt. Kiket Gyula, a kevei ispán, kúriai bíró, elfogat­ván, Váradra küldött tüzesvas próbára, Ypolyt nevű perestoldóval,

Next

/
Oldalképek
Tartalom