Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)
I. rész A honfoglalástól 1848-ig
50 dénár, úgy mint fél annyit kell fizetni, mivel ott fél annyi munkával jár, ezért a Vincellér 5 forint büntetés alatt járjon el, másként elengedhetetlenül megbüntetik. 2. Kőszedésért vagy hordásért, kit vagy verembe vagy pincébe vagy mezsgyébe szükséges hordani, vagy az szőlő alól a szőlőbe való ganéj felhordásért, 1 napra 18 dénár járjon, kivéve azt, midőn az szőlő aljáról magas vagy meredek hegyre férfi hord, annak napszám szerint 27 dánár légyen fizetése. 3. Mivel többnyire az ember napi számossal míveltet, és a Szakmányosok is azzal, akar nyitáskor, kapáláskor és egyébkor az napi számot hamisan veszik fel. Délután 3 óra tájban, mikor legjobban mívelhetnének, munkájokat elhagyják, délig az mit mivel és úgy szaporátlan lévén az munka, az Vincellér is nyaratszaka órákon sarcoltatja az urat, feljebb-feljebb veri a szakmánt, hanem ha napi számot akar venni, napkeltétől fogva napnyugatig tartoznak mívelni, másként ha a Vincellér nincs az szakmányosokkal, mennyin lesznek egyegy Rénes forintra büntettessenek, ha az napi számosok nem fogandak szót, napi bérek vesztik el, mind különben nem zaboláztathatnának meg rossz szokásokban. 4. Minden helyek Vincellérének esztendőnként való rendes szakmányosai légyenek, mivel hogy néhol sok csalárd Vincellérek az szakmányon kívül feles és hetes munkásokat szoktanak fogadni, magoknak kaparintván az felülvalóját, szakmányos társainak nagy kárával, urának nyilvánvaló megcsalásával, ezért ennek utána sehol az Vincellérek sem felest, sem hetest akármi szakmányra 17 forint büntetéssel ne merészeljenek fogadni és állítani. Az napi számos részéről délben egy óránál többet ne légyen szabad nyugodni, felestekemkor fél óráig, ozsonnakor esmét egy fertály óráig. 5. Mikor kimegy az munkás, mostan karóból mindjárt tüzet rak, délest az szerint és így dohányoz, és mikor mivel is úgy cselekszik. Valamely szőlőben tapasztaltatik a tűzrakás, az Vincellér szakmányosokkal együtt büntettessék egy Rénes forintra. Ha kinn szőlőben akar hálni, némely az messze való hazajárásért, vagy az Urának más határon lévő szőlőinek messze voltáért, vagy ha pecsenyét akar sütni, szőlő tetején gazban rakhat tüzet, de karó hogy ne vesztegetődjék az szőlőben, egyszóval semmiféle munkásnak semminemű karóból akár hasznos, akár hitvány légyen, tüzet rakni ne légyen szabad, 2 forint büntetés terhe mellett.
