Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

szak alatt, hogy a történetíró tollával kellene bírnom, hogy az eseményekről hű képet adhassak... Mindnyájan, akik itt összeültünk, de azonfelül a vármegye minden egyes polgára átélte az elmúlt idők minden eseményét, borzalmát, részese volt minden bajnak, minden szerencsétlenségünkben, a sors egyformán sújtott mindannyiunkat, élénk emlékezetében van tehát még mindnyájunknak a letűnt időszak, kiszínezni, bőven részletezni nem kell épp ezért az eseményeket... 1918. október 31-én olyan események játszódtak le, amelyek megdöbbentették a hatóságokat és a vármegye közönségét. Délelőtt 10 órakor a Vármegyeházán a postafőnök közölte a távirati értesítést, hogy Budapesten megalakult a Nemzeti Tanács és átvette a hatalmat. Ugyanezen nap éjjelén Szerencs felől különböző ezredekhez tartozó katonák érkeztek az újhelyi állomásra. Ezen katonák feltörték a vasúti raktárakat, kifosztották az állomáson lévő teherkocsikat, kirabolták a hadigondozó hivatal barakkjait. A katonák rettegésben tartották a város lakosságát. Ugyanekkor megalakult a Városi Nemzeti Tanács, megszervezte a polgárőrséget. Október 31-én délután 6 órára a vármegye tisztikarát Dókus Gyula alispán értekezletre hívta össze és közölte, hogy Abaúj-Torna vármegyéhez hasonlóan november 7-re vármegyei bizottsági ülést hív össze a politikai helyzet felett való döntésre. November 1-én a vármegye tisztikara újra összeült és egyhangú határozatával kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozik és rendelkezéseit elfogadja. A Nemzeti Tanáccsal egyidejűleg megalakult a Munkástanács. November 2-án Dókus alispán összehívta a vármegye tisztikarát az Újhelyben lakó bizottsági tagokat, az állami hivatalok vezetőit és a helyzet ismertetése után az értekezlet határozata folytán a járások főszolgabírái a polgárőrségeknek azonnali megszervezésére felhívattak és az italmérések, kocsmák, vendéglők bezárattak. November 3-án, 4-én a legtöbb járási székhelyről és igen sok községből már karhatalmakat kértek, ahol rablások, pusztítások fordultak elő, Gálszécsen, Mezólaborcon, Erdőbényén. November 4-én megalakult a Vármegyei Nemzeti Tanács, amely egyesülvén a Városi Nemzeti Tanáccsal, a Megyeházán helyezkedett el. A Nemzeti Tanács 50 taggal alakult, elnöksége a következő: elnök: Dómján Elek, társelnökök: Csuta Károly, dr. Holló Andor, Fenyő