Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Mór, titkárok: dr. Búza Béla és dr. Nemes Viktor, dr. Füzesséry Zoltán karhatalmi parancsnok. Elrendelték az autók rekvirálását, hogy a karhatalom a veszélyeztetett helyekre minél gyorsabban kiszállhasson. Szerencsen Iglóról érkezett katonaság tartotta fenn a rendet. November 7-étól kezdődóleg a zavargások elmúltak, ekkor már legtöbb helyen megalakultak a helyi nemzetőrségek s a közrendet sikerrel fenntartották. November 18-án a Károlyi-kormány gróf Széchenyi György főispánt állásától felmentvén, a vármegye kormánybiztosává dr. Búza Béla sátoraljaújhelyi ügyvédet nevezte ki, aki a november 27-i intézkedésével - miután Dókus Gyula alispán és Thuránszky László főjegyző hosszabb szabadság kérelmüket benyújtották - az alispáni teendők ellátásával Isépy Zoltán tokaji főszolgabírót bízta meg, aki működését még aznap meg is kezdte. Búza kormánybiztos ugyanakkor a járási szolgabírói hivatalok személyzetében is - legfőképp nyelvi szempontból - szükségessé vált áthelyezéseket eszközölt. A szolgabírói hivatalok vezetésével, a következőket bízta meg: sátoraljaújhelyi járás: dr. Kossuth Pál, Szerencsi: Gosztonyi István, tokaji: Nemes Sándor, sárospataki: Bajusz Andor, bodrogközi: Bencsik Béla, gálszécsi: Cseley Andor, nagymihályi: dr. Görgey László, homonnai: Spillenberg Béla, varannói: Bernáth Béla, sztropkói: Durcsinszky Gyula, mezőlaborci: gróf Hoyos Viktor dr., szinnai: br. Fischer Lajos. A községi és körjegyzők egy részét is, részint a nép ellenséges magatartása, részint pedig közérdekből szintén áthelyezte a kormánybiztos. December végén a cseh megszálló csapatok bevonultak Kassára és 1919. január 10-én hajnalban átlépték vármegyénk határát is s e naptól kezdve megszállták Zemplén vármegyéből mindazon területeket, amelyeket a demarkációs bizottság részükre kijelölt, sőt azontúl elfoglalták a Legenye-Alsómihályi vasútállomást is, hogy ily módon biztosítsák maguknak a Felvidékkel való vasúti összeköttetést. Ezen idő óta a gálszécsi, nagymihályi, varannói járások a központtal csak olykor-olykor érkező küldöncök útján tudtak érintkezni, mert a posta- és távirdaszolgálatot a csehek Sátoraljaújhely felé beszüntették, a homonnai, szinnai, sztropkói és mezőlaborci járásokkal pedig az összeköttetés véglegesen megszakadt. A megszállt járások tisztviselői akkor még helyükön maradtak. A megszállt területekre zsupánná kinevezett Kriskó Milutin 1919. ja-