Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

28.§. Azon egy városban ugyanazon céh segédei csak egyetlen szállót tarthatnak, s hol netalán visszaélésből, most több szállójok van, egyen kívül a többi a hatóság által becsukandó. A szállók ügyeit egy mesterekből és segédekből állandó bizott­mány vezeti. A céhi közgyűlés az atyamestert és még más két céhbeli mestert nevez ki e bizottmányhoz. A segédek pedig magok részéről 4-10 tagot választanak bele. A kórházi pénztár szinte egy mesterekből és segédekből alakí­tandó bizottmány kezelésére bízatik. A céhi közgyűlés a fő- vagy alcéhmestert, továbbá még két mestert nevez ki e bizottmányhoz ta­gokul. A céh- vagy alcéhmester egyszersmind elnöke lesz a bizott­mánynak. A kórházi bizottmánynak teendői közé tartozik a beteg segédek­nek a kórházba leendő felvétele, s ottani ellátása felöl kellőleg gon­doskodni, - kijelentvén, miképpen a beteg segédeket betegségek ter­mészetének tekintetbe vétele nélkül a kórházi láda rovására keilend teljesen ellátatni a kórházban. Azon segédek, kik mesterekké akarnak fölvétetni, ebbeli szándé­kukat a céheknek évnegyedes közgyűléseiknél jelentik be. A gyűlés minden egyes folyamodóra nézve egy külön remek bi­zottmány megalakítását határozza el. A céhláda a céh összes tagjainak vagyonát foglalván magába: annak kezelése szinte a mestereket és segédeket közösen illeti. A mesterek saját körükből 4-10 mestert, a segédek pedig 3 segé­det választanak a céhládái bizottmányba, melynek elnöke a minden­kori céhmester: A céhládába folynak a szegődési, felszabadulási és mesterdíjak: a bírságpénzek, a mestertársokra és az engedvényezettekre évenként eső kivetés, s a céhnek egyéb lehető jövedelmei. A céh-pénzeinek rendeltetése, hogy belőlük a céhi ügyvitelnek a közgyűlésen megállapítandó költségei fedeztessenek, az elbetegedett, tehetetlenné vált mesterek engedvényeztettek, s ezeknek özvegyei, árvái, - a vándorló és a beteg legények segélyt, istápolást nyerjenek: - hogy a pillanatig megszorult műhely-tulajdonosok segély-kölcsön­nel láttathassanak el, hogy a céhbeli tanulók számára oktatási inté­zetek állíttassanak stb. Ellenben a céh pénzeit nem szabad a céhi céloktól elütő kiadásokra fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom